Csak a szólásszabadság korlátozásával oldható meg a gyűlöletbeszéd jelenleginél szélesebb körű megbüntetése – ez egyértelmű az Alkotmánybíróság (AB) e tárgyban hozott eddigi három határozatából. Az MSZP–SZDSZ-koalíció ebben a ciklusban és a korábbiban is megkísérelte a szigorítást, de az AB mind a két szabályozást megsemmisítette. Petrétei József szerint most három újabb lehetőséget vizsgálnak. A közrendet sértő bűncselekmények helyett az emberi méltóságot sértők közt helyeznék el a gyűlöletbeszéd elleni paragrafusokat. Gondolkodnak azon, hogy szabálysértésként büntessék a gyalázkodást, és végül módosítanák a polgári törvénykönyvet.
Az egy hete hivatalba lépett új államfő, Sólyom László – az AB első elnöke – viszont beiktatási beszédében hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság védelmét tekinti egyik fő feladatának. „Vannak alapvető elvek, amelyekről nincs alku” – jelentette ki egy nemrégiben megtartott előadásában is. Petrétei ugyanakkor nem nyilatkozott arról, hogy a május végi, elmulasztott határidő helyett mikor pótolják a Btk. megsemmisített drogszabályait, és mikor javítják ki a 2003. évi büntetőeljárási törvénynek az AB által kifogásolt rendelkezéseit.
Szén-monoxid-mérgezés gyanújával vittek kórházba egy embert
