Tavaly december 8-án a magyarországi földgázpiacról tárgyalt egymással Veres János, aki akkor a Miniszterelnöki Hivatal kabinetfőnöke volt és Leonov Péter, annak az AirBridge Rt.-nek az igazgatósági tagja, amely a Malév Rt. megvételére adott be pályázatot. Leonov akkor a Power Systems nevű cég képviselőjeként jelent meg a tárgyaláson – közölte Dobó László fideszes országgyűlési képviselő tegnap az AirBridge Rt. és a Power Systems Andrássy úti székhelye előtt tartott sajtótájékoztatóján. A képviselő elmondta: a birtokukba jutott levélmásolat alapján ezen a találkozón elsősorban a Mol Rt. gázüzletágának eladásáról tárgyaltak. A megbeszélés időpontja azért fontos – fejtette ki –, mert 2004. november 18-án a Népszabadság online-on megjelent az a hír, miszerint az ÁPV Rt. a Malév elsőkörös privatizációjára beérkezett ajánlatokat eredménytelennek nyilvánította. A vagyonkezelő képviselője ekkor úgy nyilatkozott: további tanulmányok készítése után a Malév privatizációját hamarosan újból ki fogják írni. Mint mondta: a fentiek alapján tudják, hogy december 8-án Leonov Péter és mások találkoztak Veres János jelenlegi pénzügyminiszterrel. Így feltételezhető, hogy a Mol gázüzletágának eladása mellett a Malévról is szó lehetett – fogalmazott Dobó. Hangsúlyozta: különösen fontos ez annak fényében, hogy az AirBridge húszmillió forint törzstőkével alapított cég, amely 160 millió forintért szerezhetné meg a Malévot, és nem vállal garanciát a hitelekre sem, így ha a Malév csődbe megy, az államnak kell helytállnia. Hozzátette: a privatizációval 700 dolgozó állása kerülhet veszélybe, s a Malév öt év múlva beolvadhat egy orosz légitársaságba.
A sajtótájékoztatón megjelent Zubek János, az AirBridge felügyelőbizottsági tagja, aki az újságíróknak kijelentette: a Dobó László által elmondottak nem igazak. Zubek megkérdezte Dobótól, hogy honnan szerezte ezeket az információkat, mire a képviselő azt felelte: vélhetőleg ma dönt az ÁPV Rt. a Malév privatizációjáról, és kiderül az igazság.
– Ha Zubek János az elmúlt hetekben Magyarországon tartózkodott volna, akkor tisztában lenne azokkal a tényekkel, amelyek az elmúlt időszakban elhangzottak a Malév privatizációval kapcsolatban – nyilatkozta lapunknak Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő. Szavai szerint Zubek János egyedül maradt, csakúgy, mint az MSZP, amely továbbra is kiáll a Malév előnytelen privatizációja mellett.
Kovács Ferenc, a Malévra aspiráló másik csoport, az ASBK Vagyonkezelő Kft. szakmai vezetője kijelentette: velük az ÁPV Rt. a mai napig nem tárgyalt. S annyit elárult, hogy „erősítettek” az ajánlatukon. Kovács Ferenc korábban úgy nyilatkozott: ha továbbra sem egyeztetnek velük, a pertől sem riadnak vissza. Tegnap Kovács azt mondta: megvárják az ÁPV Rt. mai döntését, s ezután határoznak arról, perelnek-e.
Ma hirdeti ki az ÁPV Rt., hogy a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Rt. eladására jelentkező kilenc pályázó közül melyik az a négy vagy öt cég, amelyik bekerül a második körbe. Csorba Attila, a Légi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke elmondta: nem született megállapodás tegnap a BA Rt. szakszervezetei és a tulajdonos ÁPV Rt. között. Mint azt korábban megírtuk, a BA Rt. sikeres eladását követően 2,5 havi alapbérüknek megfelelő „privatizációs bonuszt” kapnának a társaság munkavállalói, ha nem sztrájkolnak és nem perelnek.
Ajánlat kótyavetyére
Szakmai és politikai viták kereszttüzébe került az utóbbi hetekben a Malév Rt. privatizációja. Ismert, hogy az ÁPV Rt. harmadszorra kiírt pályázatára tolongtak a vevőjelöltek. Ennek ellenére a tizennégy jelentkező közül mindössze kettőt tartott alkalmasnak arra, hogy részletesen foglalkozzon ajánlatukkal, ám ez is felemásra sikeredett. Az ÁPV Rt. ugyanis a két ajánlattevő közül – az AirBridge Rt. és az ASBK Kft. – csak az előbbivel tárgyalt, és folyamatosan cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint 160 millió forint vételárat ajánlott a légitársaságért, és mintegy 700 ember elbocsátását tervezte. A lapunk birtokába került dokumentum szerint valóban igaz az AirBridge azon állítása, hogy ezek a hírek nem egyeznek az ajánlatukban szereplő adatokkal, azok ugyanis még ennél is rosszabbak. A Boris Abramovics és Zubek János nevével fémjelzett AirBridge Rt. ugyanis mindössze 150 millió forint vételárat ajánlott a Malév Rt. 99,95 százaléknyi – 3 498 263 870 forint névértéket képviselő, „A” sorozatú, névre szóló, valamint egy darab „B” sorozatú, névre szóló, egymillió forint névértékű szavazatelsőbbségi – állami részvénypakettjéért, amelyet a szintén 150 millió forintos bánatpénzből kíván fedezni. A Malév Rt. tőkeemelését pedig úgy képzeli el, hogy az ötmilliárd forintos összegből hárommilliárdot az adásvételi szerződés zárásakor, míg a fennmaradó kétmilliárd forintot három éven belül egyenlíti ki. Az AirBridge Magyarország Rt. az adásvételi szerződés aláírásáig hárommilliárd forintról szóló feltétel nélküli hitelígérvényt bocsát az ÁPV Rt. rendelkezésére. Ez igen jó üzletnek látszik, főként annak fényében, hogy az AirBridge az alaptőke-emelés elmaradása esetén mindössze egymilliárd forint kötbért köteles fizetni. Az ÁPV Rt. pályázati kiírása szerint az új tulajdonos 2006–2009. között bármikor élhet az MFB-hitel előtörlesztésének lehetőségével, az AirBridge Rt. ajánlata szerint ideális esetben 2006-tól évente körülbelül 500 millió forintot tud a társaság előtörlesztésre fordítani, ezt a „teljesítményt” honorálná az állam azzal, hogy a mindenkori előtörlesztés összegének kilencszeresét, azaz 4,5 milliárd forintot a Pénzügyminisztérium (PM) élő garanciája alapján a Malév helyett megfizet az MFB-nek. A PM által megfizetett összeg a Malév könyveiben rendkívüli bevételként jelenne meg, és az így megnövekvő eredményeken keresztül emelné a saját tőke nagyságát.
A Malév Rt -nek jelenleg 3400 alkalmazottja van, és az AirBridge Rt. ajánlatában az szerepel, hogy a légitársaság adásvételi szerződésének aláírása és 2006. december 31. között a munkavállalóknak mintegy húsz százalékát, azaz 680 főt bocsát el, ám sajátos módon a húszszázalékos létszámleépítésbe nem számolja bele a cégtől önként megváló és a nyugdíjba vonuló alkalmazottakat. Így tehát, amikor az AirBridge Rt. tulajdonába kerül a Malév, egy éven belül több mint ezer alkalmazottjától válik meg a cég. Az AirBridge Rt. ajánlata azt tartalmazza, hogy a tervezett elbocsátások kevésbé érintik a magasabb jövedelmű pilóták és légiutas-kísérők csoportját. Az átlagnál alacsonyabb, mintegy havi 200 000 forint bruttó bér plusz közterhek, valamint átlagosan öt hónap felmondási idő esetén fejenként 1,5 millió forintos leépítési költséggel számol.
Továbbá az ajánlat szerint semmiféle garancia nincs arra, hogy öt év múlva az új tulajdonos a Malév Rt. márkanevet nem szünteti meg. E szerint 2010 után nevében is, és nemzeti státusát illetően is megszűnhet a Malév.
