A Smer pozsonyi kerületi szervezetének elnöke, Martin Glvac ugyan cáfolta a hírt, de hozzátette, hogy voltak a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom részéről kezdeményezések az együttműködésre, de ő elutasította, mert „a Smer számára Meciar mozgalma elfogadhatatlan partner”. A DSZM–Néppárt pozsonyi elnöke, Ján Cuper azonban megerősítette Meciar szavait, sőt, még azt is elmondta, az ötmilliós kérésnek „tanúja is van, tehát ne beszéljen hülyeségeket Glvac úr”.
Hogy a vádaknak és ellenvádaskodásoknak lesz-e valamilyen bírósági folytatása, egyelőre nem tudni, az viszont egyértelmű tény, hogy a szlovákiai politológusok többsége értetlenül nézi a felkészülést a megyei választásokra, s nem igazán tud mit kezdeni az alakulóban lévő, avagy már szerződésekkel is megerősített koalíciók láttán. Mert míg Pozsonyban állítólag elfogadhatatlan a Smer számára a Meciar vezette mozgalom, a Nyitrai kerületben éppen Robert Fico volt a kezdeményezője a „nagy szlovák koalíció” létrejöttének, amelybe elsősorban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal számolt.
Végül a Magyar Koalíció Pártja ellen csatlakozott az együttműködéshez a magyarok koalíciós partnerei közül a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió, valamint a Kereszténydemokrata Mozgalom is. Ugyan ezt a koalíciót nem kell magyarázniuk a politológusoknak, hiszen a célt nem is titkolják annak létrehozói – kiszorítani a magyar pártot a megyei kormányzásból –, legfeljebb a nacionalizmustól mentesen gondolkodók szólalnak meg arra figyelmeztetve, hogy „veszélyes játék elvtelenül, kizárólag etnikai alapon, valaki ellen koalíciót alkotni”, ahogy tette ezt Miroslav Kusy neves professzor.
A kábítószer mindent szétroncsol és csak a pusztulást kínálja
