Bár a Központi Statisztikai Hivatal egyelőre csak olyan adatokat közölt a második negyedéves GDP-növekedésről, amely a bővülés szerkezetére még nem utal, a korábban nyilvánosságra hozott számadatokból az derül ki, hogy a bővülés első számú motorjának az állami megrendelések, ezen belül is a magántőke bevonásával készülő autópálya-építések számítanak. Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője lapunk érdeklődésére kifejtette: a magyar gazdaságot az export és a beruházás húzza magával, a kedden közzétett 4,1 százalékos GDP-növekedésben ugyanakkor jelentős szerepet játszanak az állami fejlesztések, elsősorban az autópálya-építések.
Hasonlóan fogalmazott Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa is, aki hangsúlyozta: a gazdasági bővülésben döntő részt képviselnek az állami megrendelések. Mint fogalmazott, az új uniós tagállamokra jelenleg általános gazdasági fellendülés jellemző, Litvániában például hétszázalékos a gazdasági bővülés üteme. Bartha szerint kérdéseket vet fel a behozatalnál gyorsabban növekvő kivitel is, mivel az eddig kimutatott mértéknél valószínűleg nagyobb volt a magyar gazdaság importigényessége.
Az importmérés bizonytalanságának problémájára a jegybank is felhívta a figyelmet, megállapítva, hogy az indokolthoz képest alacsonynak tűnik a statisztikákban megjelenő import értéke, az ebből adódó bizonytalanság azonban közvetlenül érinti a folyó fizetési mérleg és esetleg a gazdasági növekedés képét.
origo.hu
Gyorsan kifakult a szivárványos zászló
