Nagyhatalmak versengenek Ázsia kegyeiért

A következő évtizedeket az ázsiai gazdasági terjeszkedés határozza majd meg – hívta fel a figyelmet egy közelmúltban megjelent tanulmány, amely a XXI. századot egyenesen a Kína és India vezette Ázsia évszázadának jósolja. Az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács elemzésében foglaltak cseppet sem tűnnek utópisztikusnak az ázsiai térhódításban stratégiailag érdekelt államok aktív geopolitikai „helyezkedését” látva.

A globális gazdasági elsőbbségét féltő Egyesült Államok, amely egyre nagyobb energiákkal verseng a befektetők kegyeiért, egyszerre lát lehetőséget és vetélytársat a feltörekvő Ázsiában, ezért tesz egyelőre ide is, oda is engedményeket. Kína nem is titkolja, hogy minél több és jelentősebb beruházásra törekszik világszerte, sőt azt is elismeri, hogy az ázsiai ország hosszú távon a globális elsőbbséget tűzte ki céljául. A gazdaságilag megtépázott Egyesült Államoknak kapóra is jönne egy szorosabb szövetség a feltörekvő Indiával, amellyel esélye lehetne arra, hogy csökkentsen a másik nagy ázsiai rivális pozícióján. George Bush például, hogy India kedvére tegyen, az ország ellen 1998-ban bevezetett nukleáris embargó feloldását kezdeményezte a közelmúltban.
Az Egyesült Államok ugyanakkor a kínai befektetők kegyeiért is verseng, azonban heves viták folynak arról, hogy vajon egy erős és műszakilag fejlett Kína valóban kereskedelmi és stratégiai szövetségese-e Washingtonnak, vagy inkább gazdasági és katonai ellenfele.
A pekingi vezetés tisztában van vele, hogy csupán két ország tud gátat szabni dominanciájuknak: Japán és az Egyesült Államok . Kínának ugyanakkor komoly szándékai vannak Indiával, ahová ez év elején Ven-csia Pao (Wen Jiabao) kormányfő is ellátogatott. Ottjártakor az ázsiai ország nem egy, Újdelhi megnyerését célzó felajánlást tett: a kommunista ország lemondott a Himalája területén található Szikkim tartományról, továbbá első alkalommal adott hangot egy olyan – alig burkoltan Washington-ellenes – szándékának, hogy támogatná Indiát az állandó ENSZ BT-tagság elnyerésében. Kínával együtt az öt állandó BT-tagból négy már India mellé állt: Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia korábban kinyilvánította hasonló szándékát. A kínai kormányfő felkereste az indiai Bangalorét is, a Kelet „Szilícium-völgyét”, mivel a kínai vállalatok nem titkolt szándéka, hogy indiai számítástechnikai cégekkel együttműködésre lépve hódítsák meg a világpiacot. Ugyanakkor Oroszország is erőteljesen igyekszik, hogy minél szorosabbra fűzze a stratégiai partneri viszonyt Indiával. Vlagyimir Putyin orosz elnök már hangot adott azon meggyőződésének, miszerint új lökést kaphat a kétoldalú együttműködés, amelyből a Kreml a műszaki-tudományos és csúcstechnológiai területet emelte ki. Az oroszok is több lábon szeretnének állni Ázsiában, ezt igazolja az az augusztus 18-án kezdődött közös orosz–kínai hadgyakorlat is, melynek a szakértők kettős célt tulajdonítanak. A hadgyakorlat elsősorban egy üzenet az Egyesült Államok felé, másfelől abban segítik Moszkvát, hogy bemutathassa Kínának az eladásra szánt fegyverzetét – vélik bennfentesek.