The Guardian
Mintha alátámasztaná a kinevezése körüli vitákat John Bolton, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete – juthat az olvasó eszébe a brit baloldali lap cikke láttán, amely arról tájékoztat, hogy a tisztviselő 750 változtatást javasol a világszervezet szeptemberben megtárgyalandó reformtervezetéhez. A 29 oldalas dokumentumot a múlt évben dolgozták ki a közgyűlés elnöke, a gambiai Jean Ping felügyelete alatt, és a kritikusok szerint az amerikai változtatások túl későn, mindössze három héttel a közgyűlés ülése előtt érkeztek be. Az amerikai delegáció azzal védekezik, hogy Bolton tulajdonképpen csak felelevenített számos, korábban már többször benyújtott javaslatot. A tengerentúli sajtóban megjelent információkból a lap kiemeli, hogy azok nem emelnék ki annyira a szegénység elleni küzdelmet, és teljesen elhagynák az úgynevezett millenniumi célkitűzéseket, amelyek szerint a fejlett országoknak nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát kellene a fejlődő országok támogatására fordítaniuk. Hasonlóképpen kihagynák a globális felmelegedésre vonatkozó részeket, ahogy a nemzetközi büntetőbíróság és az atomkísérletek tilalmának (CTBT) elismerésére vonatkozókat is. A cikk emlékeztet arra, hogy Boltont az Egyesült Államok elnöke, különleges jogkörével élve, három héttel ezelőtt ideiglenes jelleggel nevezte ki a posztra, miután jelöltje nem tudta elnyerni a szenátus jóváhagyását.
The Washington Times
A keményvonalas, Bush-párti lap ezúttal egy Irakban járt kutató tapasztalatával támasztja alá iszlámellenes nézeteit. Az Egyesült Államok Békeintézetének munkatársa szerint Muktada asz-Szadr síita hitszónok (akivel a megszálló amerikaiak már többször öszszeakasztották a bajszukat – a szerk.) egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és félő, hogy idővel a síitákat és a szunnitákat egyesíteni fogja az amerikaiak ellen. A kutató sok fiatalt látott, akik csókolgatták Asz-Szadr plakátjait, de képe a rendőrőrsökön is feltűnt. A sejket követő Mahdi milícia a napokban többször összecsapott a rivális, irániak által támogatott, szintén síita Badr-brigádokkal Nedzsef szent városában, mígnem Asz-Szadr az összecsapások befejezésére és egységre nem szólított.
The Washington Post
Az amerikai liberális lap az amerikai haderő legújabb bázisbezárási hullámáról tudósít, amelyben a fővároshoz közeli megyék a szektorhoz közvetlenül és közvetve kötődő munkahelyet veszítenek, Arlington és Alexandria mintegy húszezret. A Pentagon persze Arlingtonban marad, ahogy a kerületükért lobbizó képviselőknek sikerült elérniük, hogy az éppen új épületbe költöző kutatási részlegnek, a Darpának (amely az úgynevezett fekete programok jelentős részéért is felel – a szerk.) nem kell ismét szednie a sátorfáját.

Földre dobta a magyar kokárdát és transzgender zászlót vett elő egy drag queen a Pride színpadán