Még az ősszel megszületnek azok a jogszabályok, amelyek megszüntetik az érettségi és a felvételi eljárás problémáit – jelentette ki Magyar Bálint. A miniszter szerint a „tétellopási bűncselekményt” jövőre úgy lehet elkerülni, hogy lerövidítik a nyomtatás, a tárolás és a szállítás útját. Így a következő évben csak néhány nappal a vizsga előtt kezdik nyomtatni a feladatsorokat. Ezután a fő tárgyak tételeit a jegyzői hivatalokba szállítják, a kisebb példányszámú feladatsorokat pedig egy raktárba. Az iskolaigazgatók a vizsga napjának reggelén veszik át a feladatsorokat. Magyar Bálint úgy látja: a több százezer példányban terjesztett feladatsorokat nem a legszerencsésebb szolgálati titokká nyilvánítani, ugyanis azokat sokszorosítani és országszerte teríteni kell, így nem lehet titokként kezelni. Szüdi János közigazgatási államtitkár hozzátette: még egyeztetnek az ügyről az igazságügyi tárcával.
A felvételi eljárást és a pontszámítást kormányrendelettel módosítják. A korábban érettségizett diákokat előnybe hozó rendszert úgy szüntetik meg, hogy csak azért az emelt szintű vizsgáért adnak pluszpontot, amelynek eredményéből a felvételi szerzett pontjait is számítják. Megváltoztatják a vizsgán elért százalékos eredmény pontszámmá alakítását is. Míg az idén már 90 százalékért is maximumpont jár, jövőre ehhez 94 százalékot kell teljesíteni. A bejutási küszöböt 72 pontról 78 pontra emelik, és kevesebb pont jár majd a nyelvvizsgákért is: míg idén 20, egy év múlva csupán 10 pont gyűjthető nyelvtudással. A tárca célja, hogy kevésbé legyen meghatározó a nyelvtudás a bejutásnál.
Eközben a Fidesz felszólította a miniszterelnököt: tegyen meg mindent azért, hogy Magyar Bálint orvosolja az idei felvételi eljárásban hátrányt szenvedett diákok gondjait. Sió László, a párt oktatáspolitikusa szerint a be nem töltött háromezer, államilag finanszírozott hely és az erre vonatkozó kormányrendelet többletköltség nélkül lehetővé teszi, hogy felvegyék azokat a diákokat, akik az igazságtalan pontszámítás miatt maradtak le az egyetemről. Magyar ezzel kapcsolatban közölte: a háromezer hely a fellebbezésekre, az egyházi és hitéleti oktatás finanszírozására és a határon túli diákok számára van fenntartva, azokat szeptemberig betöltik.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa kijelentette: ő nem az igazságosság, hanem a jogszerűség kérdésével foglalkozik. Az Alkotmánybíróság érvényben hagyta a felvételi szabályokat, tehát az eljárás jogszerű volt.
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban