Tanévnyitás a miniszterelnök intelmeivel

Az előzetes várakozásokkal ellentétben a miniszterelnök a központi tanévnyitón nem hirdette ki a Száz lépés program oktatást érintő hét pontját. A konkrét lépésekről szóló háttéranyagot végül a kormányszóvivői tájékoztatón osztották ki. A miniszterelnök beszédében leszögezte: sokaknak kulcskérdés a 13. havi családi pótlék folyósítása a tanévkezdéshez A kormány mégis úgy döntött, hogy jövőre már nem lesz ilyen juttatás.

Igazságosabbá kell tennünk az oktatást, hogy ne az határozza meg egy gyermek sorsát, hova született, milyen családba, milyen faluba – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Puskás Tivadar Távközlési Technikum tanévnyitó ünnepségén. A politikus többször utalt a bátorságra, amely szerinte a tehetséghez is szükséges. Hozzátette: erre vannak javaslataik. – Kell, hogy korszerűbb, maibb legyen a tudás, használhatóbb a tananyag, itt van a digitális világ, és kell a könyv, és kell a digitális tankönyv is – fejtette ki a kormányfő. Így folytatta: jobban felszerelt iskolák kellenek, jobb világítással, jobb fűtéssel. Megjegyezte: a kabinet 100 lépése közül hét ezekkel kapcsolatos. Közéjük sorolta a „Szemünk fénye”, valamint a „Megbecsült pedagógusok” elnevezésű programokat. Gyurcsány leszögezte: tisztában van azzal, hogy sok családnak kulcskérdés a tanévkezdéshez nyújtott 13. havi családi pótlék. Azt is tudja, hogy ennél több kell. Ennek ellenére – a három- vagy többgyermekes családokat leszámítva – jövőre nem jár ez a juttatás.
A tanévnyitóval egy időben a kormányszóvivői tájékoztatón kiosztották a hét lépésről szóló háttéranyagot, amit Gyurcsány Ferenc ismertetett volna. László Boglár lapunk kérdésére a tájékoztató után azt mondta: a kormányfő nem hirdette ki a programot, csak utalt arra. A Fidesz szerint nem ilyen bejelentésekre számítottak az érintettek. Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője szerint inkább azt várták, hogy garanciát kapnak arra, az elmúlt tanév botrányai idén nem ismétlődnek meg. Hozzátette: a pedagógusok sem arra számítottak, hogy a megbecsülési program keretében nyugdíjazást és részmunkaidőben foglalkoztatást ajánlanak nekik, inkább azt remélték, hogy megkapják elmaradt 13. havi fizetésüket.
Ma egyébként 102 861 kisdiák kezdte meg az általános iskola első osztályát, a középiskolák első évfolyamába 130 426 tanuló iratkozott be. A közoktatásban több mint 1,4 millió diák tanul. Számítások szerint körülbelül húszezer forintba kerül egy gyerek beiskolázása. A tankönyvárak hét százalékkal emelkedtek tavaly óta. Sok rászorulónak akkor is fizetnie kell a könyvekért, ha az neki a jogszabály szerint ingyen járna. A csomagokat ugyanis az iskolák állítják össze, és könnyen előfordulhat, hogy annak árát a 2400 forintos alap- és a hozzá kapcsolódó kiegészítő támogatás sem fedezi. Az elvileg minden diáknak járó alapnormatívát sem kapja meg az öszszes gyerek, azt ugyanis átcsoportosíthatják a rászoruló diákok érdekében. Az oktatási tárca adatai szerint idén az 1–4. évfolyamosok számára 4500–7000 forintba, az 5–12. évfolyamokra járóknál pedig 6000–15 000 forintba kerültek a tankönyvek. Az idén a legdrágább tankönyv 2575, a legolcsóbb pedig 133 forintba került.
Mától több diákokat és tanárokat érintő jogszabályváltozás is életbe lép. Négy és fél százalékkal emelkedik a pedagógusbér, felmenő rendszerben megszüntetik a második szakképzés ingyenességét, az általános iskola második osztályában is megtiltják a buktatást, és megszüntetik az osztályozást, valamint anyagi támogatásban is különbséget tesznek a nagy és a kis létszámú iskolába járó diákok között. Az előbbi intézmények tízezer forinttal többet kapnak az oda járó diákok után, mint a kis iskolák.

---