Golam Reza Agaszadeh, az iráni nukleáris hatóság vezetője tegnap Teheránban jelentette be az iszfaháni uránfeldolgozó komplexum újbóli teljes üzembe helyezését. A nap folyamán NAÜ-ellenőrök jelenlétében eltávolították az ügynökség megmaradt pecsétjeit is a még lezárt üzemegységekről, s a pecsétek feltörése után azonnal újraindult a teljes üzem működése. Hosszas huzavonát követően az iráni vezetés hétfőn közölte, hogy újra üzembe helyezi az iszfaháni uránfeldolgozó egyes részeit, amelyek munkáját több más létesítménnyel együtt 2004-ben akkor függesztette fel, amikor tárgyalásokat kezdett az Európai Unióval nukleáris programjának jövőjéről.
Az iszfaháni komplexum Teherántól 410 kilométerre délre fekszik, az amerikai globalsecurity.org biztonságpolitikai honlap szerint itt található az ország nukleárisfegyver-fejlesztési programjának a központja. Mindezt Teherán természetesen nem ismeri el, de azt hivatalosan is tudni lehet, hogy itt székel a Nukleáris Technológiai Kutatóközpont, amely akár háromezer tudóst is foglalkoztathat – többek között egy kínai eredetű, kutatási célú, úgynevezett miniatürizált neutronforrás-reaktor is rendelkezésükre áll. Az uránfeldolgozó az amerikai honlap adatai szerint kínai segítséggel készült el néhány éve: az uránérc összezúzását, kénsavas kezelését és szárítását követően létrejövő úgynevezett sárga port, más néven a koncentrált urániumoxidot veszik itt kezelésbe. A létrejövő tiszta urániumoxid vagy az uránium-hexaflourid gáz már alkalmas a dúsításra, amellyel erőműfűtő elemek éppúgy előállíthatók, mint fegyveralapanyag. Irán 2004. szeptemberi bevallása szerint 37 tonna sárga por feldolgozását tervezte, amelyből körülbelül egy mázsa – öt fegyverhez elegendő – dúsított uránt lehet kinyerni.
Az iszfaháni létesítmény újraindításának tényét Mohamed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója is megerősítette Bécsben. Tegnap délután az eseményeket figyelő, 35 tagú NAÜ kormányzó tanács az EU által benyújtott határozattervezetet vitatta meg. Ebben európai diplomaták szándéka szerint figyelmeztetnék Teheránt: ne kezdje újra az uránfeldolgozást és -dúsítást. Baradei a tanács keddi ülése előtt a lehető legnagyobb visszafogottságra szólította fel az irániakat és az európaiakat, reményét fejezve ki, hogy a kényes atomtevékenységek felújítása Iránban nem jelent „állandó szakadást” a tárgyalási folyamatban. Sziriusz Naszeri, Irán NAÜ-képviselője ugyanakkor leszögezte, hogy Teherán kész tárgyalni az EU-val, de „más alapokon”. Az Európai Unió azt ajánlotta Iránnak, hogy hosszú távú fejlesztési segítséget nyújt civil nukleáris programjához, ha lemond a fegyverek kifejlesztéséről.
Mahmúd Ahmadinezsád, Irán új elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy országa hajlandó folytatni a tárgyalásokat, de nem az EU javaslata alapján, mert az „sértés az iráni nemzetre nézve”. Az amerikai elnök a tárgyalási hajlandóságot pozitívan értékelte, de hozzáfűzte, hogy Washington rendkívül gyanúsnak tartja Irán céljait.
Folytatódik az éhségsztrájk. Felesége szerint nem hagyta abba az éhségsztrájkot Akbar Gandzsi, Irán első számú politikai foglya, újságíró, amint ezt egy teheráni bírósági szóvivő közölte kedden. A 46 éves Gandzsit 2001-ben ítélték hatévi börtönre, amiért két évvel korábban egy cikksorozatban megírta, hogy a teheráni hírszerzési minisztérium ügynökei öltek meg öt neves ellenzéki liberális értelmiségit. (MTI)
