Ugródeszka az egyetemekre

Az Oktatási Minisztérium minden tanév előtt emeli a felsőfokú szakképzések keretszámát, ám a diákok körében még mindig nem ismert a képzések valódi célja. Sokan közülük csak ugródeszkának használják a főiskolákra, egyetemekre való bejutáshoz, vagy biztonsági tartalékként jelölik meg az ilyen kurzusokat a jelentkezési lapokon.

Amagyar oktatásban ez a nehezen kategorizálható képzés olyan szakmákhoz ad képesítést, amelyekhez az érettségivel szerzett tudás nem elégséges, de főiskolai, egyetemi képesítést sem igényelnek. A kurzusok kapcsolódnak a felsőoktatási intézmények főiskolai, egyetemi szintű programjához, és olyan államilag elismert képesítést adnak, amelyek szerepelnek az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) is.
Azok a tanulók, akik ezt a képzést elvégzik, nagyobb eséllyel jutnak be a főiskolákra, sőt még az addig szerzett kreditpontjaik egy részét is beszámítják a diplomát nyújtó felsőoktatási intézmények. További előnye, hogy a képzés jogviszonyt biztosít a hallgatóknak, ezért az itt tanuló diákokat ugyanazok a jogok és kedvezmények illetik meg, mint a felsőoktatásban részt vevő társaikat. A felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők hét többletpontot kapnak a felvételin, ha pedig az elvégzett szakirány szerint kívánnak tovább tanulni, akkor a felvételi pontszámokat a két év eredményének átlagából számítják ki.
Még mindig vannak olyan tanfolyamok, ahol a jelentkezők száma nem éri el a felvételi keretszámot. A diákok nincsenek tisztában a kurzusok előnyeivel – mondta Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője. A politikus szerint sokan csak kényszerből választják ezt a fajta képzést, pedig van értelme, csak presztízse nincs. Az Oktatási Minisztériumnak hatásosabban kellene tájékoztatnia ezekről a képzésekről, és akkor a diákok látnák a kurzus eredeti célját. Hozzátette: a tárca a felvételi keretszámokon belül folyamatosan növeli a kétéves képzésekre felvehető hallgatók számát. Egyre kevesebb hely van a főiskolákon, miközben a felsőfokú szakképzéseken már 11 ezerre nőtt a keretszám. Ezzel a minisztérium pénzt spórol meg, mert a tanfolyamok a rövidebb képzési idő miatt jóval kevesebbe kerülnek, mint a diplomát adó kurzusok – véli a fideszes politikus.
Jelenleg Magyarországon 206 intézmény indít ilyen jellegű képzéseket. A középiskolák fejlődése ebből a szempontból dinamikusabb, így míg csaknem minden egyetem és főiskola szervez felsőfokú szakképzéseket, mára három állami, 122 önkormányzati és 50 egyéb fenntartású szakközépiskola is indít kurzusokat. A felsőfokú intézmények szerint az ilyen bizonyítvánnyal rendelkező diákok kiemelkedően teljesítenek a felvételiken. Ez annak is köszönhető, hogy a legtöbb diák előkészítőnek tekinti ezt a fajta képzést a felvételi megméretés előtt, majd a két év leteltével újra jelentkezik a kiszemelt felsőoktatási intézménybe. Az itt végzetteket változatlanul megilleti az ingyenes első diplomához való jog, tehát később az államilag finanszírozott szakokra is felvételizhetnek. A bejutás is egyszerűbb ezekre a szakokra, mivel a törvény szerint az is felvételt nyerhet, aki legalább 60 ponttal rendelkezik, míg a főiskolákra, egyetemekre 72 pont az előírt minimális pontszám.
Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda adatai szerint a felsőfokú szakképzés népszerűsége növekszik, de még mindig ezt választják legkevesebben. A diákok 3 százaléka vesz részt tanfolyamon, míg az alapképzés mellett 81,2 százalék, a diplomás és a kiegészítő alapképzés mellett 10,2–5,6 százalék dönt. 2003 óta egyébként 30 százalékkal nőtt a jelentkezések száma az első helyen és összesen megjelölt szakokra, azaz idén már több mint 12 ezren jelentkeztek felsőfokú szakképzésre. Ötezer diák jelölt meg első helyen felsőfokú szakképzést, a többiek valószínűleg a biztonság kedvéért jelölték meg ezt a képzési formát a harmadik, negyedik helyen.