Zártkörűvé alakult a hétfői nappal a Zalakerámia Részvénytársaság, azt követve, hogy a társaság alapító okiratában történt változást a cégbíróság bejegyezte.
A Zalakerámia Rt.-ben a többségi tulajdonos Lassels-berger Ceramics Kereskedelmi és Vagyonkezelő Kft. a 2005. július 4-én zárult nyilvános vételi ajánlattal 89,7 százalékról 93,6 százalékra növelte tulajdoni hányadát. A részvényeket 2350 forintos árfolyamon vásárolta meg, s jelenleg több mint 5,012 millió darab Zalakerámia-törzsrészvénnyel rendelkezik – közölte a Zalakerámia Rt.
A Zalakerámia részvényeinek forgalmazása 2005. június 10-i hatállyal megszűnt a Müncheni Értéktőzsdén, s részvényeit 2005. augusztus 9-én törölték a Budapesti Értéktőzsde Rt. értékpapírlistájáról is.
A Zalakerámia Rt. a magyar számviteli szabályok szerint készült, nem auditált, nem konszolidált mérlege szerint 2005 első fél évében 377,4 millió forint adózás előtti nyereséget ért el, mintegy 42 százalékát a 2004 első hat havi 893 millió forintnak. Ugyanakkor a cég árbevétele ugyanebben az időszakban 4,18 milliárd forintról 4,62 milliárdra emelkedett.
Várhatóan a tőzsdei kivezetés és a zártkörűvé alakulás kapcsán kialakított kisrészvényesi kiszorítást egyes befektetők bírósági úton fogják megtámadni, mivel a Lasselsberger Ceramaics Kft. a 2350 forintos kiszorítási árat a Zalakerámia Rt. anyavállalatának alaptőkéje alapján számította ki. A kisbefektetők szerint 3600– 3900 forintos kiszorítási ár az, amit a felvásárlónak ajánlania kellene a kerámiagyártó részvényeiért. Tőzsdei szakértők azt prognosztizálják, hogy a vita rendezése akár jó néhány hónapig is eltarthat.
Trump aláírta a törvénybe foglalt ígéreteit
