Merjenek előremenni, merjenek egy jobb világot álmodni, és legyen bátorságuk kérdezni – buzdította a diákokat a miniszterelnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott országos felsőoktatási tanévnyitón. Hozzátette: törekedjenek arra, hogy az egyetemen ne csak a kötelező penzumot teljesítsék, hanem keressék meg azt a területet, amelyben ők a legjobbak. A kormányfő szerint az állásinterjún nem a végbizonyítványt nézegetik, hanem azt keresik, aki olyasmit tud, amire szükség van. Leszögezte: az igazi biztonságot a piacképes tudás jelenti. Történelmi jelentőségűnek nevezte a felsőoktatási infrastruktúra-fejlesztési programot, amely 175 milliárd forintos beruházást jelent.
*
Ugyanitt Magyar Bálint oktatási miniszter a felsőoktatási reform fontosságáról beszélt. Mint mondta, a műszaki egyetem négyezer első évfolyamos hallgatójából 2500-an már az új, bolognai rendszer szerint kezdik meg tanulmányaikat, ami egyszerre valósítja meg a tömeg- és az elitképzés feltételeit. Hozzátette: az új törvény végre nagykorúvá teszi a felsőoktatási intézményeket, amelyek eddig az örökölt gazdasági korlátok miatt nem tudtak gazdálkodni a vagyonukkal. A miniszter bízik abban, hogy hamarosan hatályba léphet a jogszabály, amely kiterjeszti a diákok jogait is.
– Sajnos évről évre rosszabb az egyetemek anyagi helyzete. A napokban elrendelt tartalékképzés azt jelenti, hogy a munkabéreken kívül semmit nem tudunk kifizetni – mondta lapunknak a tanévkezdés kapcsán Besenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora. Hangsúlyozta: tárgyalásokba kezdenek a közművekkel, mert az év hátralévő részében nem tudnak villany- és gázszámlát fizetni. Ha a vállalatok nem járulnak hozzá, hogy csak jövőre rendezzék a tartozásukat, akkor nem kizárt, hogy kikapcsolják az egyetemeken a fűtést és a villanyt. A Fidesz szerint az idei tanévben háromezerrel kevesebb hallgató kezdheti meg egyetemi tanulmányait államilag finanszírozott képzésen, mint tavaly. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője emlékeztetett: az Alkotmánybíróság még vizsgálja az új felsőoktatási törvényt, így nincs meg a jogi feltétele az új képzési szerkezet elindításának. Az ígért tízezer kollégiumi férőhelyből közpénzből egy sem készült el, helyette hitelből építkezik a kormány, ráadásul az egyetemek nem használhatják fel az utolsó negyedévre eső működési forrásaik 40 százalékát. Ennek kapcsán az MDF felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a tartalékolási kötelezettséget, mert szerintük a költségvetési hiányt nem szabad a felsőoktatásra hárítani. Almássy Kornél, a párt alelnöke szerint idén már másodszor kerül sor erre az intézkedésre, ami azt jelzi, hogy a kormányzat szórakozik a magyar egyetemek és főiskolák működésével.
A felsőoktatás botránykrónikája
Leépítések. Tavasszal elbocsátásoktól voltak hangosak az egyetemek, a kormány ugyanis nem biztosította a pedagógusbérek kétlépcsős emelésének fedezetét. Az ELTE diákjai tüntettek a megszorítások ellen, és a köztársasági elnöktől kértek segítséget.
Érettségibotrány. A középszintű tételek még a vizsgák megkezdése előtt felkerültek a világhálóra. A matematikaérettségi eredményét megsemmisítették, negyvenezer diákkal pedig újraíratták a matúrát. Azoknak, akik nem ismételték meg a vizsgát, év végi osztályzatuk került a bizonyítványba. Ők csak akkor felvételizhetnek matematikából, ha újra leérettségiznek.
Felvételi visszásságok. Két szülői szervezet tavasszal az Alkotmánybírósághoz fordult a pontszámítási rendszer miatt, mert szerintük az előnybe hozza a korábban érettségizőket az idén maturálókkal szemben. A testület alkotmányellenes mulasztást állapított meg, és kimondta, hogy a jogszabály alkalmas az esélyegyenlőség csorbítására, mégis hatályban hagyta azt.
Bérelt kollégiumok. Beláthatatlan következményei lehetnek a felsőoktatási infrastruktúrafejlesztési programnak. A 175 milliárd forintos beruházást magánbefektetők finanszírozzák, az egyetemek pedig húsz éven keresztül bérleti díjat fizetnek a felépült kollégiumokért. A két évtized alatt körülbelül az eredeti ár háromszorosát fizetik vissza a befektetőknek, és még a határidő lejárta után sem kerül a tulajdonukba az épület.
Alkotmányos kontroll. Mádl Ferenc az Alkotmánybírósághoz küldte véleményezésre a felsőoktatási törvényt, mert álláspontja szerint a jogszabály több pontja ellentétes az alaptörvénnyel. Az akkori államfő úgy fogalmazott: a jogszabály egyes részei ellentétesek a tudományos élet szabadságával. Még nincs döntés az ügyben, így a jogszabály még nem lépett hatályba.
Zárolt vagyon. Tartalékképzésre kötelezte az egyetemeket az év végéig az oktatási tárca egy augusztusi kormányhatározat értelmében. Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint ez megoldhatatlan problémát jelent, hiszen már csak négy hónap van hátra az esztendőből. A megtakarítandó összeg általában az intézmények költségvetésének tíz százaléka.
