Aki húsz-huszonöt forintos benzinárcsökkentést szeretne, mutassa meg azt is, honnan lehetne előteremteni az ehhez szükséges forrást – reagált tegnapelőtt a Fidesz felvetésére az SZDSZ ügyvivője. Horn Gábor szerint az október 5-től életbe lépő, előre hozott áfamérséklésen túli kedvezményeknek már komoly negatív hatásuk lenne a költségvetésre, ezért a kormány csupán a tíz-tizenkét forintos kiskereskedelmiár-csökkenést eredményező adócsökkentésre vállalkozhat. Ez a lépés valóban lefaragja az állami bevételeket, a kérdés csak az, mihez képest.
Ha igaz Gyurcsány Ferenc bejelentése, miszerint az idei költségvetés megalkotásakor 250 forintos benzinárral számoltak, megállapítható, hogy az év első negyedében kevesebb, azóta viszont jóval több pénz folyt be az államkasszába a vártnál az üzemanyagok áfájából. A januárt 231 forintos benzinárral kezdtük, és április volt az első olyan hónap, amikor a számításokban általában figyelembe vett 95-ös motorbenzin ára elérte a 250 forintos szintet. Számításaink szerint az első három hónapban 238 forint volt az üzemanyagfajta súlyozott átlagára. Az állam ezen időszakban így 860 millió forinttal kevesebbet kasszírozott az áfán, mint amennyit előzetesen kalkulált.
*
Az első negyedév végén azután fordult a kocka, és azóta folyamatosan a 250 forintos tervezési szint felett van az ár. Az áprilistól mostanáig tartó időszak átlaga számításaink szerint körülbelül 265 forint volt, így ezekben a hónapokban hatmilliárd forintos pluszbevételt könyvelhetett el az állam annál, mint amennyire előzetesen számított. Az egyenleg tehát januártól mostanáig ötmilliárd forintnál is nagyobb pozitívumot mutat. Változatlan fogyasztás és 280 forintos átlagár mellett ebből az októberi áfamérséklés után is megmarad körülbelül hárommilliárd forint, az adócsökkentés előrehozásával a kormány tehát még azt a pénzt sem juttatja vissza a piacra teljes egészében, amennyit többletként tehetett zsebre a magas üzemanyagáraknak köszönhetően.
Számításainkban nem tértünk ki a gázolajra. Egyrészt azért, mert nem tudni, hogy ezen üzemanyagfajtát mekkora árral tervezték be az idei büdzsé összeállításakor, másrészt azért, mert egy liter eladott gázolajon jóval kevesebbet keres az állam, mint egy liter benzinen. Ennek az az oka, hogy az ebből az üzemanyagféléből eladott összmennyiség több mint felét vállalkozók vásárolják meg, márpedig ők visszaigényelhetik az áfát.
Benzinhiány Londonban. Erősödő felvásárlási hullámról és egyes helyeken már akadozó ellátásról számolt be hétfőn számos brit üzemanyag-forgalmazó, mivel szerdától a brit fuvarozók országos blokádot terveznek a rekord-üzemanyagárak elleni tiltakozásul. A távirati iroda összeállítása szerint Londonban és a többi nagyvárosban már a hét végén hosszú sorok álltak a benzinkutaknál, és néhány helyen már nem kapni üzemanyagot. A közúti árufuvarozók üzemanyagár-letörésre alakult érdek-képviseleti csoportja, a Fuel Lobby szerdától háromnapos országos tiltakozó akciót tervez, ha addig a kormánnyal nem sikerül megállapodni az egy font körüli árak csökkentésének módjáról.
Idevonatkozó információ, hogy panaszkodnak a légicégek is. A Polgári Repülésügyi Szervezet (IATA) tegnap közölte, hogy a taglégitársaságok idei együttes veszteségét 7,4 milliárd dollárra becsüli, azaz 1,4 milliárddal nagyobbra, mint pár hónappal ezelőtt, mert igen nagy mértékben drágult az üzemanyag. A múlt hónap végén az IATA azt jósolta, hogy a légitársaságok kerozinszámlája az idén 80-90 milliárd dollár között lesz, a tavalyi 63 és a tavaly előtti 44 milliárd dollár után. Akkor már biztosra vette, hogy a tagtársaságok együttes vesztesége több lesz annál a hatmilliárd dollárnál, amit az IATA ez év májusában számolt. Úgy kalkuláltak ugyanis, hogy a Brent nyersolaj átlagára hordónként 47 dollár körül lesz az idén. Minden egyes dollárnyi drágulás a légiközlekedési ipar költségeit éves szinten egymilliárd dollárral növeli – véli az IATA. A társaságok fennmaradását egyelőre a fuvardíjak emelése és a más jellegű költségek mérséklése segíti.
Kockázatos a magas deficit. A folyó fizetési mérleg tartósan magas hiánya sebezhetőséget jelent Magyarország számára – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank külső egyensúlytalanságokról szóló tanulmányának tegnapi bemutatóján. Tóth Máté Barnabás, a jelentés készítője hangsúlyozta: a térségben csak hazánk küzd igen magas folyó hiánnyal, amelynek kockázata akkor kerül előtérbe, ha a jelenleg kedvező befektetői környezet megváltozik. Tóth aggasztónak értékelte azt is, hogy a magyar gazdaság többi szereplője után az államháztartás is „áttért” a devizában történő eladósodásra. A jegybanki tanulmány kitér a következő évek várható kockázati tényezőire, amelyekkel kapcsolatban megállapítja, hogy a külső egyensúlyi problémákat csak csökkenti, de nem oldja meg az euró bevezetése, amelynek céldátumát növekvő bizonytalanság övezi. (Sz. E.)
