Szabályozási hiányosságok és a meglévő szabályok be nem tartása vezetett az érettségi tételek idő előtti kiszivárgásához – állapította meg jelentésében a Kehi. A biztonsági intézkedések elégtelennek bizonyultak, az előírt nyilvántartások nem készültek el, és a szolgálati titokra vonatkozó adatkezelési szabályokat sem tartották be.
A szervezet megállapítja: az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (OKÉV), a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) és az Országos Közoktatási Intézet (OKI) az érettségi feladatlapokat nem az általános ügyiratkezelés szabályai szerint tartotta nyilván, a titkos ügykezelés feltételeit nem építette ki, az előírt védelmi eszközöket nem alkalmazta. Esetükben a személyi és a tárgyi feltételei sem voltak meg a titkos ügykezelésnek.
*
A rendszer hatástalanul működött, így utólag nem lehetett ellenőrizni, hogy mikor kerülhettek a tételek illetéktelen kezekbe. A felelőst sem lehet megtalálni, mivel az előírások ellenére sem vezettek nyilvántartást a tételek útjáról.
A feladatsorokat gyártó nyomdával kötött szerződésben vállalt biztonsági követelményeket nem tartották be: a selejtet nem a nyomda területén semmisítették meg, arról jegyzőkönyv nem készült, és a tárca illetékese azt egyszer sem ellenőrizte. Így azt sem lehetett megállapítani, hogy mely tantárgyból milyen mennyiségben készült selejt. A tétetelek szállítását végző cég pályázatához nem csatolt részletes leírást arról, hogyan kívánja teljesíteni a biztonsági előírásokat, és hasonló nagyságrendű referenciamunkáról sem nyilatkozott, pedig ezeket előírta a közbeszerzési eljárás. A bírálóbizottság ennek ellenére úgy ítélte meg, hogy a pályázat eleget tesz a feltételeknek.
A rendkívüli intézkedések 190 millió forint többletköltséget róttak az államra. A korábban legyártott, a kiszivárgás miatt fel nem használt feladatlapok nyomtatása több mint 43 millió forintba került. A Kehi emlékeztet: tavaly a tételek sokszorosítása, csomagolása, szállítása és tárolása 12 millió forintot emésztett fel.
A szervezet többek között azt javasolja Magyar Bálintnak, vizsgálja meg, az érettségi tételek alkalmasak-e arra, hogy szolgálati titokként kezeljék azokat. Azt is szorgalmazza, hogy rövidítsék le a gyártás és a szállítás között eltelt időt, és lehetőleg olyan szervekre bízza a feladatlapok eljuttatását az iskolákba, amelyek rendelkeznek titkosügyirat-kezelési rendszerrel.
Az oktatási tárca közigazgatási államtitkára írásbeli figyelmeztetésben részesítette Pósfai Pétert, az OKÉV főigazgatóját. A minisztérium közölte: maradéktalanul teljesítik a Kehi javaslatait. Megváltozik a tételek iskolákhoz való eljuttatásának rendje, az őrzési idő lényegesen lerövidül. Minden tantárgyból több tételt készítenek, amelyeket a jóváhagyás pillanatában az OKÉV szolgálati titokká minősít. A kötelező tantárgyak esetében csak a vizsga előtt néhány nappal választja ki egy bizottság, hogy melyiket írják a diákok. A többi tantárgyból a nyomdába küldés előtt választják ki a tényleges feladatsort. Az iskolák a tételeket mindig a vizsga napján veszik át a körzetközponti jegyzőktől.
Az ellenzék a minisztert okolja. – Vajúdtak a hegyek – idézte a jól ismert mondás első részét Pokorni Zoltán, volt oktatási miniszter a Kehi vizsgálata kapcsán. Mint mondta, a Kehi megállapított ugyan szabálytalanságokat, ám a személyes felelősséget nem mondta ki. Világos azonban – jegyezte meg –, hogy a Kehi által leírt súlyos hibákért, szabálytalanságokért az oktatási miniszter a felelős. – Kíváncsi vagyok arra, hogy az MSZP-ben van-e elég politikai bátorság, hogy ezt a következtetést levonja, és nevén nevezze koalíciós partnerének, az SZDSZ-nek egyik vezető politikusát, Magyar Bálintot – mondta. Hasonlóan látja a helyzetet az MDF is. Almássy Kornél, a párt alelnöke kijelentette: a Kehi súlyos hibákat állapított meg, és a politikai felelősség nem a végrehajtó háttérintézményt, hanem magát a minisztert terheli, akinek végre le kellene vonnia a személyét érintő megfelelő következtetéseket.
