Az oktatási ombudsman azt fontolgatja, hogy általános vizsgálat indítását javasolja a szaktárcának a felsőoktatási intézményekben szedett térítési díjak kapcsán. Aáry-Tamás Lajos lapunknak azt mondta: nem a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézete az első, ahol jogtalanul szedtek pénzt a hallgatóktól. Hozzátette: az egyetem rektorának harminc napja van arra, hogy írásban tájékoztassa őt, elfogadja-e kezdeményezését, vagyis megszünteti a jogsértést, és visszafizeti a már beszedett pénzt. Ha az egyetem úgy dönt, hogy nem fogadja el az ombudsman ajánlását, a hallgatók bírósághoz fordulhatnak igazukért. Nemcsak az intézmény jelenlegi hallgatói indíthatnak pert, hanem a már végzett fiatalok is, hisz az elévülési idő öt év, és az csak a per során dől el, hogy azt mikortól kell számítani.
Pukánszky Béla, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese lapunknak azt mondta: csak pénteken kapta meg az ombudsman levelét, így azt még nem tudta áttanulmányozni.
*
Az egyetemi vezetőség – alapos konzultáció után – várhatóan jövő hét közepére alakítja ki az álláspontját arról, hogy elfogadja-e Aáry-Tamás Lajos ajánlását, vagy sem. Pukánszky nem bocsátkozott becslésekbe azzal kapcsolatosan, hogy vélhetően mennyi pénzt kellene visszafizetniük.
Kíváncsiak voltunk Havas Henrik álláspontjára is, ő azonban csak annyit közölt: nem hajlandó nyilatkozni ennek a „mocskos lapnak”. Szerinte ha pártatlanságra törekednénk, akkor már csütörtökön megkérdeztük volna a véleményét. Az Index internetes lapnak azt mondta: ez az egyetem ügye, ezért nem nyilatkozik. – Különben is, éppen ebédelek, és nem kérdezték meg tőlem, hogy van-e időm válaszolni a kérdésekre – folytatta Havas. Az újságíró elnézést kért, jó étvágyat kívánt, és megkérdezte, hogy milyen viszonyban áll a Média Menedzser Kft. az egyetemmel? – Szerződéses viszonyban – hangzott a válasz. Arra a kérdésre, hogy a diákok miért a kft.-nek fizetnek az egyetem helyett, Havas így felelt: „Mondok egy példát, amelyet talán önnek is sikerül megértenie. Ha maga tilosban parkol, és megbüntetik, a postán fizeti be a pénzt, de az nem a postáé, az csak közvetít.” A beszélgetést Havas azzal zárta, hogy kihűl a levese.
Lapunk számításai szerint egyébként egy hallgató az ötéves képzés alatt nyolcszázezer és egymillió forint közötti összeget fizetett ki az iskolának attól függően, hogy mikor kezdte meg tanulmányait. Tíz év alatt pedig a médiaintézetben államilag finanszírozott képzésen végzett hallgatók száma ezres nagyságrendű. Ebből következően a szóban forgó összeg akár az egymilliárd forintot is elérheti.
– Egyértelműen kártérítési felelősségről van szó az ügyben, amit az egyetem visel – mondta lapunknak Futó Barnabás ügyvéd az eset jogi helyzetét vizsgálva. A szakember szerint elképzelhető, hogy az intézmény megpróbálja majd áthárítani a követelést Havas cégére, de a közvetlen felelősség az egyetemet terheli.
Tegnap megírtuk: az oktatási jogok biztosa álláspontja szerint évek óta jogtalanul szed pénzt hallgatói egy részétől a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézete, amelynek alapítója Havas Henrik. Az ombudsman levélben szólította fel az egyetemet, hogy az államilag finanszírozott képzésein szüntesse meg a fizetési kötelezettséget, a jogszerűtlenül beszedett pénzt pedig térítse vissza.
Munkatársaink kérték az ombudsmani állásfoglalást. A mai magyar sajtóban dolgozó fiatal újságírók egy része a médiaintézetben szerezte diplomáját. A Magyar Nemzet három munkatársa is a Havas-iskolában végzett. Miután megismerték az ügy jogi hátterét, és mivel úgy tűnt, a hallgatók többsége nem is tudott a visszás gyakorlatról, úgy döntöttek, hogy az ombudsmanhoz fordulnak az ügyben. Beadványukat még tavasszal küldték el az oktatási biztosnak, mert szerintük az iskola jogtalanul szedett tőlük pénzt. Újságíróink a cikken nem inkognitóban, hanem névvel és kilétük felfedésével dolgoztak, ráadásul nem egyéni sérelmeik vezették őket munkájukban, hanem a nagyszámú megtévesztett hallgató közérdekű ügyét tárták a nyilvánosság elé.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
