Hullámzó árfolyam, kiemelkedőnek nem mondható forgalom mellett kereskedtek tegnap a pesti parketten. A BUX ugyan emelkedéssel nyitott, majd komolyabb zuhanást produkált, amit tartós emelkedés követett. A felfutást követve délután – zárás előtt másfél órával – újabb beesés történt, de végül az index 10,37 pontos emelkedéssel zárt. Az utolsó pillanatokban felrántotta BUX-ot a Mol korrekciója, de az olajipari cég részvényei még így is 140 forinttal gyengültek. A piac forgalma 17,6 milliárd forint lett, ebből a legnagyobb részt 7,17 milliárd forintot a Molra kötötték, 5,5 milliárd forint a OTP-re, míg 2,8 milliárd forintnyi üzlet a Magyar Telekom papírjaiban realizálódott.
A változatos kereskedést az okozta, hogy a Richter és az OTP drágult, a Mol és a Magyar Telekom (MTelekom) részvényei viszont gyengültek. Az Mtelekom-papírokra hatást gyakorolt az ING azon elemzése, mely a távközlési papírok leminősítéséről szólt. Az ING közölte, hogy az MTelekom célára 918 forint és tartásról eladásra minősítette, pedig más elemzők 1000 forint körüli árat határoztak, meg és vételre ajánlották. Az MTelekom részvényei tegnap 20 forinttal 960 forintra csökkentek. A Mol árát nagyban befolyásolta az a tény, hogy a nyersolaj világpiaci ára gyengült, elemzők azonban a következő hetektől újabb drágulást várnak, sokak szerint a 65 dolláros hordónkénti szint nem tartható fenn, hiszen folyamatos drágulási tényezők lépnek fel. Az amerikai üzemanyag-ellátás továbbra sem megoldott, ez viszont az olaj drágulását indukálhatja. A Molt érintő hírként jelent meg, hogy a török állami olajipari cég, a Tüpras többségi részének értékesítése során akár kétmilliárd dollár feletti ajánlatokkal is lehet majd számolni. Elemzők szerint a Molnak nem túl nagy esélye van a Tüpras megvásárlására, mivel akár 2,5–5 milliárd dollárt is adhatnak majd a cégért a nyílt licites értékesítés során. A Tüpras azért érhet olyan sokat, mert a társaságnak tengeri kikötői vannak, és a jelenlegi válságos finomítói kapacitási állapotok mellett Törökország olajfinomítóinak tulajdonosa.
Tegnap a kiskapitalizációjú részvények közül a Phylaxia és a Synergon ára emelkedett a legjobban, az állat-egészségügyi termékeket gyártó 3,08 százalékkal, az informatikai cég 4,92 százalékkal értékelődött fel. Nőtt még az FHB, az Egis, az Antenna Hungária és a Graphisoft ára is. A J. P. Morgan Chase and Co. tegnap a tőzsdezárást követve közölte, hogy 5,01 százalékról 4,54 százalékra csökkentette a BorsodChem Rt. (BC) alaptőkéjében fennálló részesedését. A New York-i társaság birtokában lévő összes BC-részvény száma ezzel 4 075 271 darabról 3 695 271 darabra csökkent.
Gyengülést jelzett a bankközi devizapiacon a forint/euró kurzusa, az eurót 244,20–244,33 forint között jegyezték, ami csaknem 0,50 forintos erősödésnek felelt meg. Az euróval átlagos forgalmú napon 243,70 és 244,40 forint között kereskedtek, ezen belül a forint reggel volt erősebb – írta az MTI–Eco.
A hét eseményei és a piacokat meghatározó tényezője az idei legnagyobb lengyel részvénykibocsátás. A pénteken záruló lengyel gázipari társaság, a PGNiG részvényeinek a kibocsátása során a cég a jelenlegi alaptőkét 18 százalékkal emeli meg. A gázipari társaság nemcsak domináns piaci pozíciója, valamint kedvező kilátásai miatt lehet érdekes a befektetők számára is, hanem amiatt is, hogy az energetikai cégek egyre inkább az invesztorok figyelmének középpontjába kerülnek – írta a portfolio.hu. Elemzők szerint a PGNiG a 2,46–2,92 zlotys kibocsátási ársávja drágának mutatkozik, de ha a cég növekedési potenciálját tekintjük és összehasonlítjuk a szektortársakéval, akkor a 2,9 zlotys ár nem túl drága. A szakértők rámutatnak, hogy a tőzsdei bevezetést követve vélhetően olcsóbban is meg lehet majd venni a PGNiG részvényeit.
origo.hu
Orbán Viktor: Potápi Árpád minden magyarért megharcolt, és most megpihent!
