Jön a negyedik pillér

Pont egy hete, hogy a Budapesti Értéktőzsde és a magyar kormány megállapodott arról, hogy 2006. január 1-jétől a BÉT által kidolgozott, negyedik pillér elnevezésű nyugdíj-előtakarékossági számlát bevezetik a piacra. A tőzsde vezetése szerint a nyugdíj-biztosítási rendszer megreformálásának ez lehet az első lépcsője, ami nagyban hozzájárul az öngondoskodás szemléletének kialakításához, és a tőkepiac építését is segíti.

Több hónapos huzavona után a múlt héten a magyar kormány bejelentette, hogy a Budapesti Értéktőzsde negyedik pillér elnevezésű nyugdíj-előtakarékossági számlaprogramját bevezeti a piacra. Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke az év elején már bemutatta az amerikai példán alapuló, de már Lengyelországban és Ausztriában is alkalmazott, az állampolgárok megtakarításait növelő, a nyugdíjrendszer egyik újabb pillérét, a nyugdíj-előtakarékossági számlát. A tőzsde vezetője akkor jelezte, hogy a számla piaci bevezetése az öngondoskodás szemléletét segíti kialakítani.
Már a legfejlettebb gazdaságokkal rendelkező nyugat-európai országokban (Svájcban, Franciaországban, Németországban) is jelentős problémát okoz a lakosság elöregedése és ezzel együtt a megtakarítások csökkenése. A McKinsey tanácsadó cég szerint komoly problémát okozhat, ha a lakosság megtakarítási hajlandósága rohamosan csökken. Ha a nemzetközi tapasztalatoktól eltekintünk, s megvizsgáljuk a magyar adatokat, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy míg Nyugat-Európában fejlett a lakosság pénzügyi kultúrája, addig Magyarországon az állampolgárok csak nagyon kis hányada ismeri ki magát a befektetési lehetőségek világában. A tőzsde, a részvények, a kötvények, a befektetési lehetőségek a pártállami gazdasággal nem voltak kompatibilisek, így a magyar állampolgárok csupán a banki betétet, az ingatlant és a kispárnát ismerték mint pénzügyi instrumentumot.
A nyugdíj-előtakarékossági számla egyik legfőbb célja, mint az a nevében is benne foglaltatik, hogy a nyugdíjaskorra való előtakarékosság jegyében a munkaképes állampolgárok egy olyan számlát nyithatnak, amelyen elhelyezett pénzeszközeikhez s azok kamataihoz (nyereségéhez) nyugdíjaskorukban juthatnak hozzá, nem úgy, mint az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében, ahol tíz év a futamidő. Az előtakarékossági számla kamat- és árfolyamnyereségadó-mentes lesz (ezen adókat 2007-ben vezetik be). A koncepció szerint a kedvezmény formája nem személyi jövedelemadó-kedvezmény lenne, hanem a lakáskasszarendszerhez hasonlóan az adóhatóság a nyugdíj-takarékossági számlán írná jóvá. Így a kedvezményhez is csak a nyugdíjkorhatár betöltését követően lehetne hozzáférni. A kedvezmény mértéke – összhangban az önkéntes pénztárakat illető kedvezményekkel – a befizetések 30 százaléka, de maximum évi 100 ezer forint, illetve a 2020 előtt nyugdíjkorhatárt elérő megtakarítók számára maximum 130 ezer forint.
Természetes, hogy ha a nyugdíjaskor elérése előtt szeretné a számla tulajdonosa „feltörni” előtakarékossági számláját, akkor az némi „szankcióval” járhat, ilyen lehet az adókedvezmény visszamenőleges megvonása vagy esetleg egy egyszeri, a tőke és a nyereség mérete alapján megfizetendő illeték. A számlanyitó a befizetett pénzét a számlát kínáló intézmény által kínált eszközökbe fektetheti be, ilyenek lehetnek a tőkepiacon vásárolt részvények vagy befektetési alapok jegyei, kötvények, állampapírok. Ezzel az egyén a befektetési döntések szabadságát kapja, de akár személyre szabott tanácsokhoz is juthat a számlát vezető intézménytől, hiszen ahány befektető, annyi cél. A BÉT vizsgálatai azt mutatják, hogy az előre gondolkodók között sokan vannak olyanok, akik a majdani nyugdíjuk mellé szeretnének még valamilyen megtakarítást. A számlára különböző időközönként lehet majd befizetni, ez lehet havi vagy éves rendszerességű, de akár rendszertelen, alkalmi jellegű feltöltésre is mód nyílik.
A lakossági megtakarítások növelése nemcsak a magánemberek időskori jóléte szempontjából létkérdés, hanem az egész gazdaság stabilitása szempontjából is fontos momentum. A gazdasági stabilitásra rövid és középtávon ugyanis a legnagyobb veszélyt valószínűleg a külső egyensúly romlása jelenti. Az ország külső finanszírozási igénye a kormányzat, a vállalatok és a háztartások finanszírozási igényeinek összegéből vezethető le – áll a BÉT közleményében.

---