Magyar Bálint korábban mást ígért, és más adatok szerepelnek az oktatási tárca honlapján közzétett háttéranyagban is. Még mindig nem módosította a kabinet a felvételi eljárásról szóló kormányrendeletet, pedig erre alkotmánybírósági határozat kötelezi. Ráadásul szeptember 10-én lejárt a jelentkezési határidő az őszi érettségi időszakra, így a fiatalok októberben úgy érettségiznek, hogy nem tudják, mi kell ahhoz, hogy elegendő pluszpontot gyűjtsenek. Ismert: az Alkotmánybíróság szerint a felvételi pontszámítást szabályozó rendelet alkalmas arra, hogy esélyegyenlőtlenséget teremtsen a korábban és az idén érettségizettek között. A testület az év végéig adott haladékot a kabinetnek arra, hogy megváltoztassa a szabályozást.
A lapunk birtokába került rendelettervezet azonban nincs összhangban a korábban Magyar Bálint miniszter által meghirdetett változtatásokkal.
*
A dokumentum szerint 2006-ban és 2007-ben mégsem tíz, hanem tizenöt pontot lehet gyűjteni nyelvvizsgákkal, a felsőfokú szakképzések estében pedig 60-ról 72 pontra emelik a bejutási küszöböt. Ezzel szemben nem esik szó a dokumentumban az érdemjegyek százalékos értékének megváltoztatásáról, pedig a miniszter korábban emellett kardoskodott.
Magyar Bálint augusztus közepén még azt mondta: jövőre a jelenlegi húsz pont helyett tíz pontban maximálják a nyelvvizsgáért kapható pontok számát. A miniszter akkor arra hivatkozott, csak így lehet elérni, hogy a nyelvtudás kevésbé legyen meghatározó egy-egy népszerű szakra való bejutásnál. Azt is megígérte, hogy módosítják a közép- és emelt szintű érettségi százalékos eredményeinek felvételi ponttá való átszámítását is. Míg idén egy 90 százalékos érettségi eredmény harminc pontot ért, addig jövőre ehhez legalább 94 százalékot kellene elérni. Ezzel a változtatással elkerülhető lett volna, hogy a felvételi eljárás során túl sok diáknak legyen azonos pontszáma.
Van persze néhány olyan pont is a tervezetben, amely megegyezik a miniszter által ígértekkel. A korábban érettségizett diákokat előnybe hozó rendszert megszüntetik.
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban