Még nem múlt el egy hete, hogy a nyersanyagpiacokon a spekulánsok a fejükhöz kaptak, mert a nyersolaj ára 70 dollár fölé ment, és már-már azt lehetett várni, hogy elérheti a 80 dolláros hordónkénti szintet is. A folyékony arany kurzusának idei évi látványos drágulását szakemberek vizsgálják, de egyöntetű választ nem tudnak adni rá. A gond az, hogy a világ olajkitermelése kettébomlik, így az árak változását sem lehet egyformán követni. Részben a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), másrészt a kartelltől független országok bányásznak olajat. Az OPEC a maga módján megpróbál egy állandó nyereséget fenntartani a tagállamai számára, míg a függetlenek – köztük Oroszország – a kereslet-kínálat által meghatározott piacot veszik figyelembe és értékesítik olajukat. A kartell egy nehezen mozgó gépezet a független olajtermelő országokhoz képest, akik képesek a piacokat pillanatok alatt átrendezni. A nyersolaj árának alakulását, azaz a kereslet-kínálat piacát több tényező is meghatározza, ilyen a geopolitikai helyzet vagy az időjárás, esetleg egyes országok belpolitikai eseményei, de meghatározó lehet egy-egy terrorcselekmény is. Ezek alapján készülnek a legváltozatosabb jóslatok, elemzések, szakvélemények.
Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy mint minden likvid (nagy forgalmat lebonyolító) tőzsdei termék, az olaj árát is a befektetők pszichológiai hangulata határozza meg, ha a piacon megjelenik egy nagy vevő, akkor a befektetők követik, és a vásárolni kívánt termék ára az egekbe szökik; ha egy jelentősebb mennyiséget eladó piacra dobja portfólióját, akkor a fordítottja következik be, a piac bezuhan. Az utóbbi hetek a Katrina hurrikán okozta olajfinomítói kimaradásokról és az olaj árának rohamos drágulásáról szóltak.
Megjelentek olyan hírek is – pánikkeltés gyanánt –, hogy az OPEC által bejelentett kitermelésnövelés nem elegendő, egyszóval nem lesz elég olaj a piacon. A pesszimizmus néhány nap alatt elült, de arra elegendő volt, hogy az olaj hordónkénti ára átlépje a 70 dolláros határt.
Jelenleg az OPEC szeptemberi jelentésében már csökkenő igényről beszél. Az OPEC a nyersolaj világkeresletére friss havi jelentésében napi 150 ezer hordós csökkenést jelez egy hónappal ezelőtti becsléséhez képest. Eszerint 83,49 millió hordónyi az idén várható napi kereslet. Az OPEC azért csökkentett, mert Kínában is árnyalatnyival lassabban növekednek az igények, másutt pedig a Katrina és az olajár magas szintjének hatásait „emésztik” most a gazdaságok, és ennek a gazdasági növekedés kis lassulása lehet a következménye. Jövőre 1,5 százalékos globális keresletnövekedés várható – véli az OPEC, azaz a napi igény 85 millió hordónyi közelében lesz. Az OPEC augusztusban napi átlagban 30,2 millió hordónyi nyersolajat termelt ki.
Szaúd-Arábia koronahercege néhány napja odáig ment a piacok megnyugtatása céljából, hogy közölte: képesek a nyersolaj kitermelését növelni. Az OPEC elnöke pedig jelezte, hogy a jövő heti miniszteri találkozón ismét a kartell napi össztermelési kvótájának félmillió hordós emelése várható. Abdullah al-Attiyah ugyanakkor elismerte, hogy ezen döntésnek valószínűleg semmiféle hatása nem lesz a piacokra. A termelés további növelésére a szaúdiaknak van elvben lehetőségük a mostani bő 9,5 millió hordóval szemben akár 11 millió hordóig is, de a termelt többlet nem találkozik a finomítók keresletével, amelyek ugyanakkor növekvő felhasználói igényekkel szembesülnek. Az OPEC véleményével összhangban van az a londoni jelentés is, amelyből kitűnik, a piacra engedett stratégiai olajkészletek fogadtatása bebizonyította: semmi értelme nem volt a készletfelszabadításnak, mert a piacon nem olaj-, hanem olajtermékhiány van.
A City egyik legnagyobb, heti globális olajpiaci helyzetértékeléseket közlő befektetési háza, a Barclay’s Capital anyagában azt írta: az amerikai stratégiai készletekből felszabadított 30 millió hordó olajból 11 millióra volt kereslet, ebből 10,8 millió hordó „édes” – vagyis alacsony kéntartalmú – könnyűolajra. A piacra engedett 15 millió hordó nehézolajból alig 0,2 millióra futott be vételi érdeklődés. Ennek egyik legfontosabb üzenete az, hogy az OPEC-re erős nyomás nehezedik kitermelésének fokozása végett – áll a londoni ház MTI–Ecóhoz eljuttatott elemzésében.
Az amerikai stratégiai készletfelszabadítás piaci fogadtatásának másik fő üzenete az, hogy ismét megerősítést nyert: a piac legnagyobb problémája nem a nyersolaj-, hanem az olajtermékek hiánya, ami már a Katrina hurrikán előtt is így volt. Ezt egyértelműen jelzi az az adatsor, amely szerint az Egyesült Államok kereskedelmi olajtermékkészlete jelenleg az ötéves átlag alatt, nyersolajkészlete az ötéves átlag felett van – áll a londoni elemzésben.
A Barclay’s Capital szerint ráadásul a nagy olajtermelő országok közül Nagy-Britannia napi olajkínálata esett a legmeredekebben, 1999 óta több mint egymillió hordóval. Ezért okozott valamelyes csodálkozást OPEC-körökben, hogy Gordon Brown brit pénzügyminiszter az OPEC-országokat okolta a magas olajárakért, és nemcsak kitermelésük növelését követelte, de azt is, alakítsák a helyzethez beruházási döntéseiket és a szervezet belső működési mechanizmusát – áll a jelentésben.
Alternatív lehetőség. Az olajárak emelkedését a piac alakulása mellett az is mozgatja, hogy egyes elemzések a még kiaknázatlan olajkészletek rohamos csökkenéséről beszélnek. Az autógyártók a Katrina hurrikán okozta olaj- és benzinpánik miatt egyből nagyobb erőfeszítéseket tettek az alternatív hajtásláncok kialakítására. A Lexus a napokban mutatta be Európában RX 400h típusú hibrid motorral (elektro- és benzinmotor-kombináció) szerelt terepjáróját, és a DaimlerChrysler is piacra dobta gázüzemű Mercedes-Benz E jelű modelljeit.
