Repülésbiztonság: hazánk nincs rajta a listán

Hazánk légterében idén is jelentős forgalomnövekedés várható, ebből adódóan az irányítás területén a legjelentősebb változtatás Budapest közelében történt az elmúlt hónapokban. A Le Figaro szerint készült egy lista a legkevésbé biztonságosnak tartott országokról, amelyek között Magyarországot is említik. Mindez alaptalannak bizonyult, információink szerint ennek a listának a meglétét még az a szervezet is cáfolta, amelyre a lap hivatkozik.

Míg május 12. előtt ad hoc jelleggel adták meg a légi irányítók a repülőgépek útirányát Budapest közelében, azóta viszont meghatározott útvonalakon követik egymást a járművek le- és felszálláskor. Ferihegy körzetében – mintegy ötven kilométer – 600 és 2900 méter közötti repülési magasságon közlekednek a gépek, a konkrét útvonalak meghatározása azt is jelentette, hogy egyes főváros környéki településeken emelkedett a zajterhelés. Ennek tényét a légi irányítást végző HungaroControlnál sem tagadják, ám azt igyekeznek hozzátenni: az új útvonalak meghatározásánál figyelembe vették a zajterhelési előírásokat, a légi irányítási rendszer átalakítására az egyre növekvő ferihegyi forgalom miatt volt szükség. A le- és felszálló gépek száma ugyanis folyamatosan növekszik, a szakemberek – főként a fapados társaságok térhódítása miatt – idén harmincszázalékos bővülésre számítanak. Tavaly Ferihegyen 113 ezer gépmozgást regisztrált a HungaroControl, idén augusztus végéig 85 700-at.
A légi közlekedési piac manapság nemcsak a forgalomnövekedésről, hanem a sajnos egyre jelentősebb légi balesetekről is szól, ami alaposan felborzolja a világ közvéleményét. Egyes országok különböző listákat tesznek közzé a repülés biztonságáról, ami szinte már-már ellenőrizhetetlen. Legutóbb a Le Figaro közölt alaptalan cikket a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezetre (ICAO) hivatkozva a magyarországi repülésbiztonsággal kapcsolatban. A francia lap szerint ugyanis az ICAO harminc országban, köztünk hazánkban tapasztalt biztonsági hiányosságokat a légügyben, így Magyarország is felkerült egy általuk emlegetett listára. Az ICAO viszont nem készített olyan listát, amelyen hazánk is rajta lenne. A francia lap a nemzetközi szervezet emlegetésén kívül nem hivatkozott konkrét esetre, mint ahogy eddig magyarázattal sem szolgált – állítják a Polgári Légiközlekedési Hatóságnál (PLH). Információink szerint az esetet követően a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felvette a kapcsolatot az ICAO-val, ahol az illetékesek megerősítették: nem készült lista, Magyarországot pedig semmilyen tekintetben nem marasztalták el. Bajkó Erika, a PLH szóvivője lapunkkal közölte: mindez ellentétben állna a legutóbb készített audit eredményével, ugyanígy Magyarországot a Légiközlekedési Hatóságok Társult Szövetsége is átvilágította.
Ismert: hazánkkal az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok közül elsőként zárult le a légi közlekedési fejezet. Az említett ICAO audit 2001-ben készült Magyarországról, majd a zárójelentésben foglaltakat 2003-ban újból ellenőrizték. A nemzetközi szervezet elsősorban azt vizsgálta az audit során, hogy a légi forgalmi és a biztonsági előírásokat milyen szinten veszik figyelembe, az engedélyeket milyen feltételek mellett adják ki a magyar hatóságok. Tavalyelőtt például a PLH létszámát kevesellte az ICAO, megállapították továbbá, hogy a hatóság nehéz helyzetben működik, mivel munkatársait csak az iparági átlag alatt tudja megfizetni. A PLH által hozott intézkedések – amiket a 2001-es audit alapján kellett megvalósítani – kétharmadát találta elfogadhatónak az ICAO.
A francia lap cikke abból a szempontból valós problémát feszeget, hogy az elmúlt hónapokban – legutóbb a hét elején – nagyon súlyos légi balesetek történtek utasszállító repülőgépekkel, és ebben a tekintetben a 2005. első félévi adatok is kedvezőtlenebbek a tavalyi év hasonló időszakánál. Érthetetlen viszont, hogy Magyarországot milyen szempontok alapján minősítik, főként akkor, ha a kritika a menetrend szerinti forgalmat bonyolító légitársaságokat is érinti. A magyar légitársaságok repülőgépeit és a személyzetet ugyanis nem csak a hazai hatóságok vizsgálhatják. A nemzetközi szervezet minden országnak lehetővé teszi például azt az eljárást, hogy idegen állam légi járművét vizsgálja leszálláskor, illetve felszállás előtt. Magyar utasszállító repülőgépről ennek ellenére eddig még nem érkezett olyan jelentés, amely hiányosságot tárt fel.
Ugyanakkor viszont nem ennyire biztató a helyzet a kisgépes forgalomban, amit sajnos alátámaszt magyar kisgép horvátországi tragédiája. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a napokban jelentette be, hogy Magyarország légterében megszigorítják a kisgépek ellenőrzését, ami a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a pilótát menet közben leszállásra szólíthatják fel a magyar hatóságok.
Bajkó Erika elmondta: tavaly a magyar légtérben 525 ezer gépmozgás volt, idén a szakemberek szerint ez az érték elérheti az 550 ezret. Ugyanakkor cáfolta, hogy a súlyosnak minősülő repülőesemények – ilyen például az elkülönítési minimum megsértése – száma emelkedne. Legutóbb például augusztus 20-án sértette meg a repülési minimumot Keszthely felett egy francia és egy szerb repülőgép, az összeütközéstől azonban mégy így is messze voltak. A szóvivő közölte: veszélyes megközelítés esetében nemcsak a légi irányítók adnak utasításokat a pilótáknak, hanem a repülőgépek biztonsági rendszere is megakadályozza a balesetet. Magyarország légterében az elkülönítési minimumot kevesebb mint tíz alkalommal sértik meg repülőgépek, ami nemzetközi szinten is elfogadott.
Idén az első fél évben 196 bejelentés érkezett a PLH-hoz légi forgalmi rendellenességgel kapcsolatban, ezeket hivatalból mind köteles kivizsgálni a hatóság. Ebben a szektorban a legapróbb eseményről – például egy lámpa elromlik a repülőgép fedélzetén – is tájékoztatást kap a hatóság. A légi baleseteket és a súlyos repülőeseménynek minősülő eseteket államigazgatási eljárással vizsgálják, ám például a horvátországi balesetben csak az országhatárig terjed a hatáskör. Ilyen esetben a repülés előkészületeit vizsgálja a hatóság, így például a papírok érvényességét, a személyzet felkészültségét vagy a repülőgép javításának körülményeit. Bajkó Erika közölte: terveik között szerepel az ellenőrzések szigorítása, együttműködési megállapodást kötöttek az Országos Rendőr-főkapitánysággal, a polgári légi forgalom mellett vizsgálatokat tartottak Dunakeszin és Farkashegyen, ahol elsősorban sportolásra használják a légi járműveket. A PLH-hoz hasonlóan a Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet (Polébisz) is vizsgálódik légügyekben. A szervezet biztonsági ajánlást készít, a zárójelentést pedig nyilvánosságra hozza. A Polébisz szintén azt hivatott kideríteni, hogy túlterheltek voltak-e a szerelők, vagy az előírásoknak megfelelően történt-e a repülés.