Orosz József riporter kérdezgette tegnap reggel a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában Torgyán József hajdanvolt kisgazdavezért. Élmény volt a beszélgetés – elsősorban annak, aki nem hallgatta. A dialógus érdemi részéről nem ejtenék szót, fogást keresett egymáson a két elkeseredett ember, rossz volt nézni őket. A magasröptű beszélgetés csúcspontja az volt, amikor nevezettek azt kezdték el feszegetni, ki sápadtabb a másiknál, kinek kéne több alapozót, púdert, miegyebet használnia, hogy szalonképesebb legyen közszerepléseikkor. Ez volt a beszélgetés csúcspontja, mindkét résztvevő felélénkült, riposztoztak, válogatott, bár kétségkívül diszkrét gorombaságokat vágtak egymás fejéhez. Éppen csak azt nem lehetett tudni, mi közünk nekünk, nézőknek ehhez az egészhez, mi a fészkes fenének dugja az orrunk elé közszolgálati Rudi Zoltán tévémogul, a haza egyik legveszteségesebb cégének első embere.
Eggyel korábban Lakat T. Karcsit látom ugyanitt (százéves cimborám, talán nem fog megharagudni, ha rádörmögök), ő meg valami olyasmit kérdez Tölgyessy Péter fideszes országgyűlési képviselőtől, mit szólna ahhoz, ha Orbán Viktor lenne a Magyar Szocialista Párt elnöke, Gyurcsány Ferenc meg a Fideszé. Tölgyessy honatya ábrázata természetesen olyan lett, mint amilyen most az öné, kedves olvasó (esetleg Orosz Józsefé púderozás előtt).
Történik mindez a magyar közszolgálati televízióban, ahonnan a jámbor kétkezi ember híreket, riportokat, épkézláb dolgokat szeretne hallani, hazájáról, a nagyvilágról, a benzinárról, arról, mi várható holnap.
Hát mit várhatunk?
Ismét igazolt az FTC, válogatott középpályás érkezett
