Szeptember 15-ig adhatták le hiteligénylésüket azok a hallgatók, akik eddig még nem vettek fel kölcsönt. Az első kifizetési nap október 14-én lesz. Az új tanévtől egyébként a korábbi huszonötezer forintról harmincezer forintra emelkedett a havonta felvehető maximális összeg, így egy évben akár háromszázezer forinthoz is hozzájuthat egy diák. A hallgató eldöntheti, havonta veszi fel a kölcsönt, vagy pedig szemeszterenként egy összegben kéri a hitel folyósítását.
Bár a Diákhitel Központ szerint ez a legolcsóbb kölcsön, a jegybanki alapkamathoz viszonyítva igen magas a kamat. A központ szerint csak közvetve és tompítottan hat az alapkamat változása a kölcsön kamatára. Ennek egyik oka az, hogy csupán évente kétszer: augusztusban és januárban állapítják meg a hitelkamatot az előző fél év adatai alapján, így az csak késleltetve követi a piaci változásokat. A mutató meghatározásakor figyelembe veszik a pénzforrások átlagos költségét, a hitelfelvevők esetleges nem fizetésének fedezésére szolgáló kockázati prémiumot és a központ működési költségét.
Így fordulhatott elő az, hogy az idén januárban még csak 2,45 százalékkal volt magasabb a diákhitel kamata a jegybanki alapkamatnál, augusztusra azonban 5,25 százalékra nőtt a kettő közti különbség. Nem magyarázható azonban az utólagos megállapítási módszerrel az, hogy augusztusban is csupán 0,7 százalékkal csökkent a kölcsön kamata, pedig a jegybanki alapkamat azóta is történelmi mélyponton van. Úgy tűnik, lassan állandósul a két mutató közti öt-hatszázalékos különbség.
A kamat emelkedése egyébként nem a havonta befizetendő részlet összegét növeli, hanem a törlesztés idejét hosszabbítja meg. A havi törlesztőrészlet ugyanis jövedelemarányos: a hallgatói jogviszony megszűnését követő két évben a minimálbér, utána pedig az adós két évvel korábbi jövedelmének hat százaléka.
Az első igénylők 2003. január 1-jén kezdték meg a visszafizetést. Jelenleg már közel 55 ezer volt hallgató törleszti a felvett hitelt. A törlesztéssel kapcsolatos egyik alapvető probléma, hogy a hitelt maximum öt évre lehet felvenni, így a második diplomáért hajtóknak akkor is meg kell kezdeniük a hitel-visszafizetést, ha nappali képzésen tanulnak, és így nem tudnak munkát vállalni. Nagy Zoltán, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökségi tagja korábban ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta, hogy sürgősen orvosolni kellene a problémát, mivel a legtöbb nem törlesztő diák az ilyen hallgatók közül kerül ki.
A Diákhitel Központ tájékoztatása szerint a késedelmes fizetők először felszólítást kapnak. Hat, illetve tizenkét hónapos nem fizetés után – attól függően, hogy 2003 januárja előtt vagy után kötöttek-e a hitelszerződést – újból felszólítják őket, hogy nyolc napon belül fizessék be tartozásukat, különben felbontják velük a szerződést. Ha ez bekövetkezik, akkor már nem részletekben kell törleszteni, hanem a teljes kölcsönt egy összegben kell visszafizetni. Ha ez sem használ, akkor átkerül az ügy az adóhivatalhoz, attól kezdve pedig a hatóság dolga, hogy behajtsa a pénzt az adóstól.
Az elmúlt tanévben egyébként 180 ezer diák fejenként átlagosan 213 ezer forint kölcsönt vett fel. A Tárki által végzett felmérés szerint egy egyetemista havonta átlagosan 70 ezer forintot költ, vagyis a diákhitel a tanulók költségeinek 30-35 százalékát fedezi. Az adatok azt bizonyítják, hogy a hallgatói kölcsön egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. A 2001-es induláskor még csak nyolcvanezer diák élt a kölcsönfelvétel lehetőségével, és 15 milliárd hitelt kértek hallgatók, mára ez az összeg az ötszörösére nőtt.
A hallgatói hitel bevezetésének célja az volt, hogy minden fiatalnak esélyt adjon a felsőoktatásban való részvételre – függetlenül attól, hogy milyen anyagi körülmények között él. Az adatok szerint az alapítók elérték céljukat, ugyanis az alacsonyabb jövedelmű családokból származó diákok jóval nagyobb arányban vették fel a kölcsönt, mint a jobb módú családok gyermekei.
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között