Száznyolcvanezren tanulnak hitelből

Október 14-én lesz az idei tanévben a diákhitel első kifizetési napja. Az idei tanévtől harmincezer forintra nőtt a havonta felvehető maximális összeg, így akár évente háromszázezer forintot is kaphat a diák. A hitel történetének öt éve alatt megduplázódott a kölcsönt kérő diákok száma, pedig annak kamata jóval a jegybanki alapkamat felett van. Ennek egyik oka az, hogy a kvóta megállapításakor úgynevezett kockázati prémiumot számítanak fel az esetleges nem fizetések fedezésére.

2005. 09. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szeptember 15-ig adhatták le hiteligénylésüket azok a hallgatók, akik eddig még nem vettek fel kölcsönt. Az első kifizetési nap október 14-én lesz. Az új tanévtől egyébként a korábbi huszonötezer forintról harmincezer forintra emelkedett a havonta felvehető maximális összeg, így egy évben akár háromszázezer forinthoz is hozzájuthat egy diák. A hallgató eldöntheti, havonta veszi fel a kölcsönt, vagy pedig szemeszterenként egy összegben kéri a hitel folyósítását.
Bár a Diákhitel Központ szerint ez a legolcsóbb kölcsön, a jegybanki alapkamathoz viszonyítva igen magas a kamat. A központ szerint csak közvetve és tompítottan hat az alapkamat változása a kölcsön kamatára. Ennek egyik oka az, hogy csupán évente kétszer: augusztusban és januárban állapítják meg a hitelkamatot az előző fél év adatai alapján, így az csak késleltetve követi a piaci változásokat. A mutató meghatározásakor figyelembe veszik a pénzforrások átlagos költségét, a hitelfelvevők esetleges nem fizetésének fedezésére szolgáló kockázati prémiumot és a központ működési költségét.
Így fordulhatott elő az, hogy az idén januárban még csak 2,45 százalékkal volt magasabb a diákhitel kamata a jegybanki alapkamatnál, augusztusra azonban 5,25 százalékra nőtt a kettő közti különbség. Nem magyarázható azonban az utólagos megállapítási módszerrel az, hogy augusztusban is csupán 0,7 százalékkal csökkent a kölcsön kamata, pedig a jegybanki alapkamat azóta is történelmi mélyponton van. Úgy tűnik, lassan állandósul a két mutató közti öt-hatszázalékos különbség.
A kamat emelkedése egyébként nem a havonta befizetendő részlet összegét növeli, hanem a törlesztés idejét hosszabbítja meg. A havi törlesztőrészlet ugyanis jövedelemarányos: a hallgatói jogviszony megszűnését követő két évben a minimálbér, utána pedig az adós két évvel korábbi jövedelmének hat százaléka.
Az első igénylők 2003. január 1-jén kezdték meg a visszafizetést. Jelenleg már közel 55 ezer volt hallgató törleszti a felvett hitelt. A törlesztéssel kapcsolatos egyik alapvető probléma, hogy a hitelt maximum öt évre lehet felvenni, így a második diplomáért hajtóknak akkor is meg kell kezdeniük a hitel-visszafizetést, ha nappali képzésen tanulnak, és így nem tudnak munkát vállalni. Nagy Zoltán, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökségi tagja korábban ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta, hogy sürgősen orvosolni kellene a problémát, mivel a legtöbb nem törlesztő diák az ilyen hallgatók közül kerül ki.
A Diákhitel Központ tájékoztatása szerint a késedelmes fizetők először felszólítást kapnak. Hat, illetve tizenkét hónapos nem fizetés után – attól függően, hogy 2003 januárja előtt vagy után kötöttek-e a hitelszerződést – újból felszólítják őket, hogy nyolc napon belül fizessék be tartozásukat, különben felbontják velük a szerződést. Ha ez bekövetkezik, akkor már nem részletekben kell törleszteni, hanem a teljes kölcsönt egy összegben kell visszafizetni. Ha ez sem használ, akkor átkerül az ügy az adóhivatalhoz, attól kezdve pedig a hatóság dolga, hogy behajtsa a pénzt az adóstól.
Az elmúlt tanévben egyébként 180 ezer diák fejenként átlagosan 213 ezer forint kölcsönt vett fel. A Tárki által végzett felmérés szerint egy egyetemista havonta átlagosan 70 ezer forintot költ, vagyis a diákhitel a tanulók költségeinek 30-35 százalékát fedezi. Az adatok azt bizonyítják, hogy a hallgatói kölcsön egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. A 2001-es induláskor még csak nyolcvanezer diák élt a kölcsönfelvétel lehetőségével, és 15 milliárd hitelt kértek hallgatók, mára ez az összeg az ötszörösére nőtt.
A hallgatói hitel bevezetésének célja az volt, hogy minden fiatalnak esélyt adjon a felsőoktatásban való részvételre – függetlenül attól, hogy milyen anyagi körülmények között él. Az adatok szerint az alapítók elérték céljukat, ugyanis az alacsonyabb jövedelmű családokból származó diákok jóval nagyobb arányban vették fel a kölcsönt, mint a jobb módú családok gyermekei.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.