Kojanitz László tankönyvkutató elmondta: a tárcának készített jelentésben a hetedikes és a tizenegyedikes földrajz-, biológia-, történelem- és fizikakönyveket vizsgálták, valamint a nyolcadikos történelemkönyveket hasonlították össze az Angliában használt kiadványokkal. A szakember szerint sok az olyan könyv, amelynek még a megértése is problémát okozhat a tanulók számára, így ezek alkalmatlanok az eredményes tanulásra.
Sok olyan kiadvány van, amelyben átlagosan minden mondatra jut egy szakszó, ráadásul a bonyolult, hosszú mondatok is nehezítik a szöveg megértését. Kojanitz úgy látja, az egyik fő baj az, hogy a tankönyv-akkreditálás szempontjai túlzottan általánosak és nem tartalmaznak konkrét kikötéseket. Nem szabályozzák a szakszavak sűrűségét és a mondathosszúságot sem. Az iskoláknak ráadásul lehetőségük van arra, hogy olyan kiadványt használjanak tankönyvként, amit nem engedélyeztek. Ezt a helyzetet használja ki a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete, amely a hivatalos tankönyvjegyzékkel párhuzamosan kiad egy általa összeállított tankönyvlistát is. Ezen szerepelnek azok a kiadványok is, amelyek megbuktak az akkreditáción, és azok is, amelyeket meg sem próbáltak engedélyeztetni. Lapunk információi szerint a közoktatásban tankönyvként használt kiadványok egyharmada nincs akkreditálva, a tanárok mégis abból oktatnak.
– Egy hónappal ezelőtt már felkértük Magyar Bálintot, hogy lépjen fel végre a tarthatatlan helyzet ellen, és javaslatokat is tettünk erre. Úgy tűnik, három év semmittevés és a Fidesz-kormány a szigorítás érdekében hozott intézkedéseinek eltörlése után végre rászánja magát a változtatásra – mondta Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa. A Fidesz egy olyan akkreditációs rendszer kidolgozását várja, amely a tankönyvfejlesztőket és -kiadókat arra sarkallja, hogy térjenek el a régi sémáktól. Sió szerint folytatni kell a szakértők és tankönyvbírálók képzését, és lehetőséget kell biztosítani a tankönyvek próbaidőszakának bevezetésére.
Több iskolában egyébként fénymásolt lapokból tanulnak az gyerekek, mert még mindig nem érkezett meg a magyar nyelv és irodalom tankönyv, pedig már februárban le kellett adni a rendeléseket. A Népszabadságnak nyilatkozó iskolaigazgató azt is sérelmezi, hogy nagyrészt a diák anyagi lehetőségeitől függ, hogy milyen tankönyvből tanul. Az egyes kiadványok között nagy az árkülönbség, és az olcsóbb gyakran rosszabb minőségű.
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban