Nincs olyan a hét lépés között, amit nem támogatnák, de olyan sincs, amit ne kellene tovább formálni a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetések során – jelentette ki Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Az érdekvédő kiemelte az esélyegyenlőséget segítő intézkedéseket, mint például a kistérségi iskolarendszer fejlesztését és a foglalkoztatási gondok megoldására irányuló korengedményes nyugdíjazás kiterjesztését. Árok Antal, a szervezet alelnöke szerint a jövőben meg kellene szüntetni a gyermeklétszám-alapú finanszírozási rendszert, mivel a gyerekszám csökkenése nincs arányban a költségek csökkenésével. Megjegyezte: az elmaradt tavalyi 13. havi bérek visszajárnak, ezért azt javasolják, hogy a kormány vezesse be a 14. havi, évről évre növekvő keresetelemet. A szakszervezet szerint alapvető fontosságú, hogy a szeptember 1-jétől megemelt közalkalmazotti béreket időben kifizessék, mert megengedhetetlen az a késlekedés, ami a januári béremelésekkor történt. A jövő évi bérrendezéssel kapcsolatban azt várják, hogy – az adóváltozásokat is figyelembe véve – az reálbér-növekedést jelentsen. A másik érdekvédő csoport, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egyébként tízszázalékos követelést fogalmazott meg, míg Veres János pénzügyminiszter korábban 2-3 százalékos emelésről beszélt.
Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke lapunknak azt mondta: örülnek annak, hogy a miniszterelnök foglalkozik a közoktatással, de sajnálják, hogy a hét lépésről előzetesen nem egyeztettek velük. Hozzátette: várják a kormány konkrét javaslatait a pontok megvalósítását illetően, és remélik, hogy az újabb tárgyalásokba már bevonják a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket is.
A szakszervezetek támogatják az oktatási jogok biztosának készülő ajánlását, amely kizárná az iskolából a politikai agitációt. A dokumentumot az iskolafenntartóknak szánja, mivel közeledik a választási kampány. Aáry Tamás Lajos leszögezte: magát a politikát nem lehet kitiltani az iskolából. Példaként említette: van olyan település, ahol az oktatási intézmény aulája az egyetlen helyiség, amely alkalmas politikai nagygyűlésekre. Viszont szabályozni lehet, hogy politikai rendezvényt csak tanítási idő után tarthassanak, ahol a megjelenés fakultatív, és sem a részvételért, sem a távolmaradásért nem érhet hátrány senkit – tette hozzá.
Vezércikk a 7. oldalon >
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő