Egyre több oktatási, kulturális és egészségügyi közintézmény jelzi a tevékenységét felügyelő minisztériumnak: nem tudja végrehajtani az augusztusi kormányrendelet értelmében kirótt, úgynevezett maradványképzési kötelezettséget, az előírt tartalékolás ugyanis jelentős mértékben megnehezíti, illetve lehetetlenné teszi a működését. A szigorításokról értesített intézmények közül többen arra figyelmeztettek, hogy az előzetesen rögzített pénzeik késleltetése vagy végleges megvonása esetén alkalmazottaik bérét sem tudják kifizetni.
Felfüggesztett büdzsé
Többen megkezdték az egyeztetést arra vonatkozóan, hogy milyen kifizetéseket tudnak átütemezni, illetve hogy melyek azok a korábban elküldött megrendelések, amelyeket még le tudnak mondani. Tárgyalások folynak az intézményeket ellátó közművekkel az utalások csúsztatásáról, mivel számos intézménynél a szigorítások miatt már nem marad elegendő pénz a villany és a fűtés kifizetésére. A kötelező zárolások nemcsak a közintézményeket, de a nekik szállító hazai kis- és középvállalkozásokat is hátrányosan érintik, a késedelmes állami utalások és a kötelezettségvállalások elhalasztása miatt ugyanis ezek a cégek is csak később kapják meg járandóságukat, azaz a magyar gazdaságban amúgy is erőteljesen jelenlévő körbetartozás tovább nő. Ezt a gyakorlatot erősíti, hogy számos civil szervezet és alapítvány, amely korábban utófinanszírozással nyert el támogatásokat, nemrég kapott értesítést, miszerint a megnyert pénzüket csak jelentős késéssel kapják meg.
Múlt hónapban a kormány mintegy 300 milliárd forintos kötelező tartalékolásról határozott, ami a korábban meghozott intézkedésekkel együtt az idei évre összesen 500 milliárd forintnyi maradványképzést jelent. Az utóbbi napokban megszaporodott tiltakozásokkal kapcsolatban a Pénzügyminisztérium annyit ismert el, hogy egyes tárcákkal még folynak a tárgyalások a tartalékolások „zavartalan” végrehajtásáról. Mint Kőszegi Márk, a szaktárca sajtóosztályának helyettes vezetője lapunknak fogalmazott, a kormányzati intézkedés lényege, hogy az idénre meghatározott államháztartási hiánycélt teljesíteni tudja a kabinet, s a kötelező tartalékolással már korábban is tisztában voltak a minisztériumok.
A pénzügyi tárcával ellentétesen értékelte a közintézmények jelenlegi helyzetét a Fidesz. Tállai András, az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának elnöke a megszorításokról lapunknak elmondta: az idén ki nem fizetett pénz és a késleltetett kötelezettségvállalás már a jövő évi költségvetést terheli meg, így a 2006-os büdzsében megfogalmazott célokra majd nem marad elegendő forrás. A minisztériumokra és intézményeikre kirótt kötelező érvényű zárolások lényegében azt jelentik, hogy a Gyurcsány-kormány felfüggesztette az idei költségvetés végrehajtását, mivel azok a célok, feladatok és beruházások, amelyeket a büdzsében meghatároztak, mára finanszírozhatatlanokká váltak – hangsúlyozta a fideszes politikus, hozzátéve: a zárolásokra vonatkozó kormánydöntés gyakorlatilag felülírta a parlament által jóváhagyott 2005-ös büdzsét.
Fizetési haladékért lobbizva
Az egészségügynek mintegy 17 milliárd forintot kell megtakarítania. A pénz egy részét a szakminisztérium felügyelete alá tartozó gyógyító intézményeknek kell tartalékolniuk: a Szabolcs utcai kórházként ismert Országos Gyógyintézeti Központnak például több mint félmilliárd forintot. A zárolás érinti továbbá – a teljesség igénye nélkül – az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, az ÁNTSZ-t, a különböző háttérintézményeket, az Országos Vérellátó Szolgálatot és a mentőszolgálatot is. Ez utóbbinál például százmilliós nagyságrendű összegről van szó.
A Semmelweis Egyetemnek, illetve klinikáinak több mint négymilliárd forint tartalékot kell majd felmutatniuk. Tulassay Tivadar, az egyetem rektora korábban úgy nyilatkozott: elfogadhatatlan, hogy az államháztartási adatok szépítése érdekében ilyen nehézséggel sújtsák az intézményeket. Az intézkedés következtében romlik tárgyalási pozíciójuk a beszállítókkal, hiszen az egyetem eddig rövid határidőkkel fizetett, s emiatt akár árkedvezményt is el tudott érni. Az aktuális bankszámlaegyenlegükről folyamatosan tájékoztatást kell adniuk, s ha nincs meg az előírt tartalék, akkor az államkincstár nem utalja az esedékes finanszírozásukat. Ha ez megtörténik, akkor elvileg a bérek kifizetése is kérdésessé válhat – mondta.
A jelenleginél is nehezebb pénzügyi helyzetbe kerülhetnek azok az egészségügyi intézmények, amelyeknél pénztartalékképzést rendeltek el – vélekedett korábban Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke. Szerinte ez pénzügyi zavart okozhat. Levélben hívta fel Rácz Jenő miniszter figyelmét arra, hogy miután az intézkedés nem minden egészségügyi intézményt érint, romolhat a tartalékképzésre kötelezettek versenyképessége. A tárca és az EGVE is megbeszélést folytatott közüzemi szolgáltatókkal, illetve nagyobb beszállítókkal, kérve, hogy késedelmi kamat nélkül adjanak fizetési haladékot.
A munkaügyi minisztériumtól nem kaptunk választ arra, mekkora összegben érinti a tárcát a maradványok zárolása. Azt viszont állították, hogy emiatt egyetlen programjuk sem sérül.
Tartalékképzésre kötelezték az oktatási tárcát és a felsőoktatási intézményeket is. Az Oktatási Minisztériumban nem árulták el, hogy mennyi pénzt kell megtakarítaniuk, csupán annyit mondtak: január óta tudnak a kötelező megtakarításról, ezt bekalkulálták, így a spórolás nem jár létszámleépítéssel.
Rendkívüli rektori konferencia
A tárcával szemben az egyetemek csak augusztus utolsó napjaiban tudták meg, hogy az éves költségvetési összeg tíz százalékát meg kell takarítaniuk, ráadásul mindezt az esztendő utolsó négy hónapjában. A rektorok szeptember 20-ra rendkívüli konferenciát hívtak össze, amelyre meginvitálták a pénzügyminisztert is. Azt szeretnék megtudni, mi indokolta, hogy újabb összegeket zároljanak a felsőoktatási intézmények vagyonából. A jogszabály szerint ugyanis csak egyszázalékos vagyont kell zárolni, ezt pedig már tavasszal megtették. Az sem világos számukra, hogy mi értelme van a tartalékképzésnek, hiszen az nem tényleges spórolást jelent, csak a kifizetések csúsztatását, hiszen januárban elkölthetik a pénzt. Besenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora szerint a munkabéreken kívül semmire nem marad pénz. Tárgyalásokat kezdenek a közművekkel és a beszállítókkal, és megpróbálnak megállapodni velük a kifizetések jövőre halasztásáról. Ha nem születik egyezség, akkor az is elképzelhető, hogy ki kell kapcsolni az egyetemeken a fűtést és a villanyt.
– Tisztességtelen, ami történik. Azt lett volna az egyenes eljárás, ha Gyurcsány Ferenc a problémákról beszélt volna a tanévnyitón, és nem megint csak ígérget – mondta lapunknak Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője. Rámutatott: nagy egyetemeknél több milliárd forintos összegről van szó, ami az utolsó negyedéves költségvetés negyven százaléka. A politikus szerint képtelenség ennyi pénzt ennyi idő alatt megtakarítani, ezért vélhetően előfinanszírozást kérnek majd az iskolák az erre specializálódott cégektől, ez pedig nem ingyenes. Így a működési gondok mellett többletkiadást is okoz a kényszerű takarékosság. A Fidesz az oktatási és tudományos bizottság rendkívüli összehívását kezdeményezte az ügyben, a testület szocialista elnöke azonban felkészületlenségre hivatkozva elutasította kérvényt.
„A kultúratámogatás rendszere összeomlott”
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát (NKÖM) 538 millió forintos maradványképzésre kötelezik a kormány takarékossági intézkedései. A kultusztárca a legkülönbözőbb forrásokból próbál szert tenni az öszszegre – például azoktól a külföldi magyar kulturális intézetektől, amelyek előzetes büdzséjükhöz képest „alulköltekeztek”, az így megspórolt pénzt „maradvány” címén visszarendeli. A Bozóki András vezette minisztérium nem utalja át a tárca által fenntartott közhasznú társaságoknak az év utolsó negyedére esedékes támogatási összeget – ezek a kht.-k mellesleg azt az utasítást kapták, hogy ha az intézkedés anyagi nehézségekkel jár számukra, akkor „vegyenek fel bankkölcsönt”. Magyarán a tárca a kht.-knak járó összeget használja fel maradványképzésre önkényesen, amolyan „kamatmentes kölcsönként”. A megszorítási intézkedések számos intézmény működését visszavetik – a Terror Háza Múzeum például mégsem rendezi meg az Arthur Koestler születésének századik évfordulójára tervezett emlékévet, ugyanis a maradványképzési kötelezettség mértéke az intézmény éves büdzséjének harminc százalékát is meghaladja. Számos szervezet az idei évre megítélt támogatást sem kapta meg ez idáig a tárcától, pedig ezek felhasználásáról az év végén tételesen be kellene számolniuk.
Szakmabeliek nyilatkozatai szerint a kulturális tárca kártéteményeit még inkább fokozza, hogy a minisztérium átfogó átalakítást tervez a Nemzeti Kulturális Alapprogramban (NKA). A tervezett intézkedés szakkollégiumokat – tehát olykor össze nem illő művészeti területeket – vonna össze, így a torta ugyanazon szeletéből volna kénytelen gazdálkodni a film-, a fotó- és a képzőművészet, mint ahogyan a könyvtárak és a levéltárak is. A terv nagy felháborodást váltott ki szakmai körökben – például Simonffy Mária, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke lapunknak nyilatkozva egyenesen úgy fogalmazott: „Magyarország kultúratámogatási rendszere összeomlott”, míg az öntevékeny alkotók és művelődési közösségek képviselői szerint „az eddig ismertté vált tervek tisztességtelen, esélytelen és alternatívák nélküli helyzetet eredményeznek”. A Bozóki-féle fűnyíró magát a kulturális tárcát sem kíméli – a minisztérium ötven százalékkal csökkentette a megbízási szerződéssel foglalkoztatott, külsős munkatársak számát, mérsékelték a reprezentációs kiadásokat, valamint a külföldi utazásokat is megszigorították. A miniszter, valamint a tárca sajtóirodája az állítólagosan tervezett leépítésekről is ellentmondó nyilatkozatokat tett. Bozóki az egyik hetilapnak adott interjújában úgy fogalmazott, „valószínűleg elküld” embereket, míg a sajtóiroda közleményében a következő kijelentés szerepelt: „Keressük a további takarékossági megoldásokat, de az elbocsátások kérdése jelenleg nincs napirenden”.
Mintegy kétmilliárd forint bevételkiesést jelent a Magyar Televíziónak az idén, hogy a szaktárca zárolta a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) kialakítására szánt összeg ötödét. Rudi Zoltán, az MTV elnöke a távirati irodának azt mondta: az 1,06 milliárdos NAVA-zárolás mellett további, hasonló mértékű kiesést jelent, hogy a digitalizált anyagok átadása adásvételnek számít, ezért ezután általános forgalmi adót kell fizetnie a társaságnak. Rudi kijelentette: ha nem lesz elegendő forrás jó, nézettséget hozó műsorok készítésére, akkor értelemszerűen a reklámbevételek sem emelkedhetnek. Az MTV gazdasági menedzsmentje folyamatosan tárgyal a pénzügyi tárcával arról, hogyan lehet a hatalmas lyukat betömni, de felkészültek arra is, hogy a pótlás elmaradása esetén szerényebb műsortervvel kell majd előállni az őszi szezonra.
