A Fitch Ratings idén januárban minősítette le hazánk forintadósságát a gazdasági egyensúlyt megbontó, magas költségvetési hiány és a növekvő államadósság miatt. Miként látják a helyzetünket, várható-e javítás Magyarország besorolásán a következő hónapokban?
– Döntően a költségvetéshez kapcsolódó folyamatos aggályok miatt minősítette le a Fitch a magyar valuta besorolását januárban. Intézetünk negatív kilátást tart érvényben Magyarország devizaadósságára vonatkozóan is, tehát az elkövetkező két évben a devizában fennálló adósság leminősítése sokkal valószínűbb, mint egy felminősítésé.
– Egyik legfrissebb térségi elemzésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy Magyarországon igen magas a külföldi befektetők aránya, azaz hazánk ki van szolgáltatva a külföldiek jóindulatának. Milyen kockázatokat jelent ez a magyar gazdaságra nézve?
– Valóban, Magyarország nagymértékben függ a külföldi befektetők magyar államkötvény-vásárlásaitól, mivel a magas ikerdeficitet, azaz az államháztartási és a folyó fizetési mérleg együttes hiányát döntően az ő vásárlásaik finanszírozzák. Mindez azt jelenti, hogy a magyar hiány finanszírozása sebezhető, tehát igen érzékeny a külföldi befektetők véleményére. Abban az esetben, ha a magyarországi politika irányában bizalomvesztés történik, vagy ha a kockázatvállalási hajlandóság csökken, akkor az a forint gyengülését, az alapkamatok emelkedését, valamint a gazdasági növekedés lelassulását vonhatja maga után.
– Az elmúlt héten hat forintot gyengült a magyar valuta az euróval szemben, eközben pedig egyre több külföldi befektetőház hívja fel a figyelmet arra, hogy a forint egy erős kiigazítás előtt áll. Ezzel a megállapítással ön is egyetért?
– Bár a forint nem tűnik jelentősen túlértékeltnek a kereskedelem versenyképessége szempontjából, ám a hatalmas ikerdeficit, az államadósság finanszírozásának külföldtől történő függése, valamint a magyar költségvetési politika iránti bizalom csökkenése gyengítheti a forintot.
– Az ön által többször említett külföldi befektetők vajon meddig nézik türelmesen az euró magyarországi bevezetésének folyamatos csúszását? Véleménye szerint milyen hatást gyakorol a gazdaságra az euróbevezetési céldátum lebegtetése?
– Egy rövid késlekedés az euróbevezetési menetrendben csak akkor nem okoz kárt a gazdaságban, ha a céldátum csúszását egy hihető konszolidációs program kíséri. A magyarországi pályát azonban a betartatlan költségvetési hiánycélok, a módosított euróbevezetési dátumok és a választások előtti költekezés jellemzik, ami arra kényszeríti a befektetőket, hogy kockázati prémiumot kérjenek. Mindez azt jelenti, hogy a magyar makrogazdasági fejlődés egyenetlenné válhat, a növekedés üteme pedig lelassulhat.
– Az elmúlt években tapasztalt folyamatok alapján milyen euróbevezetési céldátumot tart reálisnak Magyarország számára?
– A Fitch már jó ideje szkeptikus a kormány 2010-es euróbevezetési céldátumát illetően. Az Európai Unió statisztikai hivatalának legutóbbi állásfoglalása, a különböző magyarországi könyvelési „cselezések”, valamint a költségvetés további csúszásai és a jövő évi parlamenti választások alapján egy 2013-ban történő euróbevezetés sokkal reálisabbnak tűnik.
Csökkenés helyett jövőre nő a hiány. A kormányfő által ígért hiánycsökkenéssel szemben az ICEG Európai Központja a jövő évre vonatkozóan az államháztartási deficit jelentős növekedésére és az államadósság bővülésére számít. A kutatóintézet tegnap tartott sajtótájékoztatóján Gáspár Pál igazgató hangsúlyozta: az államháztartás idei eredményszemléletű hiánya a GDP hat százalékára rúghat, miközben a 2006-os deficit elérheti a 6,6 százalékot. Hazánk GDP-arányos államadóssága az ICEG számításai szerint a tavalyi 58 százalékról idén hatvan százalékra emelkedik. A magyar gazdaság kilátásait illetően Gáspár így fogalmazott: lassuló növekedés és erősödő feszültségek várhatók az államháztartásban. Az államháztartási kiadások jelentős csökkentése nélkül elképzelhetetlen az euró 2010-es magyarországi bevezetése, a szükséges reformok elmaradása ugyanakkor 2-3 évvel is eltolhatja a dátumot – húzta alá Gáspár Pál, aki hozzátette: a befektetői kedvre, a foglalkoztatásra és a gazdasági növekedésre is negatívan hatna a közös uniós pénz átvételi dátumának eltolása. A gazdaságkutató intézet megállapításaival ellentétes kijelentést tett tegnap Kóka János gazdasági miniszter, aki úgy vélekedett, hogy az euró 2010-es bevezetéséhez minden feltétel adott: az infláció alacsony, a forint erős, és a régió legversenyképesebb országának Magyarország számít. A forinttal foglalkozott tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is, aki közölte: olyan monetáris politikára lett volna szükség, amely jobban figyel a reálgazdaságra, az erős forint miatt ugyanis az exportra termelő gazdálkodók jelentős bevételektől estek el az euró átváltásakor.
