A Fitch Ratings idén januárban minősítette le hazánk forintadósságát a gazdasági egyensúlyt megbontó, magas költségvetési hiány és a növekvő államadósság miatt. Miként látják a helyzetünket, várható-e javítás Magyarország besorolásán a következő hónapokban?
– Döntően a költségvetéshez kapcsolódó folyamatos aggályok miatt minősítette le a Fitch a magyar valuta besorolását januárban. Intézetünk negatív kilátást tart érvényben Magyarország devizaadósságára vonatkozóan is, tehát az elkövetkező két évben a devizában fennálló adósság leminősítése sokkal valószínűbb, mint egy felminősítésé.
– Egyik legfrissebb térségi elemzésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy Magyarországon igen magas a külföldi befektetők aránya, azaz hazánk ki van szolgáltatva a külföldiek jóindulatának. Milyen kockázatokat jelent ez a magyar gazdaságra nézve?
– Valóban, Magyarország nagymértékben függ a külföldi befektetők magyar államkötvény-vásárlásaitól, mivel a magas ikerdeficitet, azaz az államháztartási és a folyó fizetési mérleg együttes hiányát döntően az ő vásárlásaik finanszírozzák. Mindez azt jelenti, hogy a magyar hiány finanszírozása sebezhető, tehát igen érzékeny a külföldi befektetők véleményére. Abban az esetben, ha a magyarországi politika irányában bizalomvesztés történik, vagy ha a kockázatvállalási hajlandóság csökken, akkor az a forint gyengülését, az alapkamatok emelkedését, valamint a gazdasági növekedés lelassulását vonhatja maga után.
– Az elmúlt héten hat forintot gyengült a magyar valuta az euróval szemben, eközben pedig egyre több külföldi befektetőház hívja fel a figyelmet arra, hogy a forint egy erős kiigazítás előtt áll. Ezzel a megállapítással ön is egyetért?
– Bár a forint nem tűnik jelentősen túlértékeltnek a kereskedelem versenyképessége szempontjából, ám a hatalmas ikerdeficit, az államadósság finanszírozásának külföldtől történő függése, valamint a magyar költségvetési politika iránti bizalom csökkenése gyengítheti a forintot.
– Az ön által többször említett külföldi befektetők vajon meddig nézik türelmesen az euró magyarországi bevezetésének folyamatos csúszását? Véleménye szerint milyen hatást gyakorol a gazdaságra az euróbevezetési céldátum lebegtetése?
– Egy rövid késlekedés az euróbevezetési menetrendben csak akkor nem okoz kárt a gazdaságban, ha a céldátum csúszását egy hihető konszolidációs program kíséri. A magyarországi pályát azonban a betartatlan költségvetési hiánycélok, a módosított euróbevezetési dátumok és a választások előtti költekezés jellemzik, ami arra kényszeríti a befektetőket, hogy kockázati prémiumot kérjenek. Mindez azt jelenti, hogy a magyar makrogazdasági fejlődés egyenetlenné válhat, a növekedés üteme pedig lelassulhat.
– Az elmúlt években tapasztalt folyamatok alapján milyen euróbevezetési céldátumot tart reálisnak Magyarország számára?
– A Fitch már jó ideje szkeptikus a kormány 2010-es euróbevezetési céldátumát illetően. Az Európai Unió statisztikai hivatalának legutóbbi állásfoglalása, a különböző magyarországi könyvelési „cselezések”, valamint a költségvetés további csúszásai és a jövő évi parlamenti választások alapján egy 2013-ban történő euróbevezetés sokkal reálisabbnak tűnik.
Zelenszkij
Ukrajna háborúba küldi a jövőjét?
