Több autóipari cég az utóbbi időben beruházása helyszínéül nem Magyarországot, hanem Szlovákiát és Csehországot választotta. Ivan Hodac, az Európai Autógyártók Szövetségének főtitkára ezzel kapcsolatban tegnap hangsúlyozta: a beruházások magyarországi elmaradásában közvetett szerepe van a magyar kormány és a befektetésösztönző szervezet hozzáállásának. Lepsényi István, a Magyar Gépjárműipari Szövetség elnöke hozzátette: Magyarország tőkevonzó képessége jó, azonban még több külföldi beruházást lehetne ide csábítani, ha a gazdaságpolitika odafigyelne a problémákra, s a támogatásokat összehangolnák. Kritikával illette a magyar bürokráciát, s ellenpéldaként a cseheket említette, akiknél a befektetők megtelepedését „egyablakos” rendszerrel tették könnyebbé, azaz a beruházók egy helyen tudják intézni cégalapítási ügyeiket. Hodac szerint Magyarország nem kellő mértékben használja ki földrajzi fekvéséből adódó lehetőségeit sem. Lepsényi ismertette, hogy a kormányzati tárgyalásaik során léteznek területek, ahol pozitív elmozdulást tapasztalnak a merev hozzáállásban, ám még mindig van, ahol nem.
Hodac aláhúzta, hogy az európai autógyártók az európai uniós környezet- és gyalogosvédelmi, valamint a külső alkatrészek kialakítását koordináló szabályozók miatt 20–50 százalékos költségnövekedéssel lesznek kénytelenek szembesülni. Ezért az év végéig olyan javaslatokat, ajánlásokat fogalmaz meg a Cars 21 – a szakmát, az EU-parlamenti képviselőket és az üzemanyag-előállítókat tömörítő tanács –, amely növelheti az iparág versenyképességét.
Rámutatott: eddig például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése csak a gyártók feladata volt. Álláspontjuk szerint e cél eléréséhez azonban az üzemanyag-előállítók fejlesztéseire, a járművezetők pozitív magatartására és megfelelő közlekedési infrastruktúrára is szükség van. Hodac kiemelte, hogy a külső, látható alkatrészek kérdésében nem kapnak meg minden segítséget a magyar kormánytól, hiszen míg szövetségük nem támogatja ezt a direktívát, addig a magyar kormány igen. Lukács Pál, a Magyar Gépjárműipari Szövetség ügyvezető igazgatója azt kifogásolta, hogy korábban, amikor a külső, látható alkatrészek kérdéséről tárgyalt a szaktárca, őket nem hívták meg, csak azokat, akik e termékek importjában érdekeltek. Tavaly 120 ezer járművet gyártottak hazánkban, míg a csehek 800 ezret, a szlovákok egymilliót.

Nézőpont Intézet: Orbán Viktor csapdába csalta az ellenzéket