E héten tárgyalja a parlament – miután szeptember végén a kormány elfogadta – a kereskedelmi törvény módosítását. A jelenlegi törvény 1978 óta van életben, mára elavult, számos új fogalmat nem ismer. Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára a változással kapcsolatban ismertette: ez egy keretszabályozás, amely minimális állami beavatkozással jött létre, s mellette a kereskedők önszabályozására – etikai kódex – is szükség van. Céljuk volt az átláthatóbb környezet kialakítása, a mikro-, kis- és középvállalkozások kiszolgáltatottságának csökkentése, a pozitív kereskedői magatartás ösztönzése.
Aláhúzta, hogy új elemként bevezetik a jelentős piaci erő fogalmát, az ezzel való visszaélés tilalmát. Ezen besorolás alá azok a cégek tartoznak majd, amelyek előző évi konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 150 milliárd forintot, vagy piaci részesedésük adott területen legalább tízszázalékos. A jelentős piaci erővel való visszaélés esetén a Gazdasági Versenyhivatal jár el – tette hozzá a helyettes államtitkár. Pongorné arról tájékoztatott, hogy a beszerzési ár alatti értékesítés kérdésével a javaslat nem foglalkozik, ennek kérdését az élelmiszerek esetében továbbra is az agrárrendtartás kezeli. Elképzelésük szerint a jelentős piaci erő szabályozása közvetve hatással lesz a beszerzési ár alatti értékesítés problémájának rendezésére is.
A tervezet visszaélésnek minősíti, ha a kereskedő a beszállítót indokolatlanul megkülönbözteti, saját üzleti érdekeit szolgáló – raktározási, reklámozási, marketing – költségeit aránytalanul áthárítja a beszállítóra, valamint a kereskedő beszállítóinak listájára, árukészletébe való bekerülésért egyéb nem igényelt szolgáltatást számít fel a beszállítónak. Továbbá a kedvezőbb feltételek elérése érdekében a szerződés egyoldalú felbontásával fenyegetőzik. Arra a kérdésre, hogy mindezek nem vezethetnek-e a kiskereskedelmi ár növekedéséhez, Pongorné azt felelte, hogy ez közvetlenül nem emeli a fogyasztói árakat. A törvényjavaslat szabályozza a nyitva tartást is, amelyet a kereskedő állapíthat meg. Ugyanakkor az éjszakai – 22 óra és másnap reggel hat óra közötti – nyitva tartást a jegyző a lakók pihenéshez való jogának biztosítása érdekében korlátozhatja. Ünnepnapokon – a vendéglátóüzletek, kereskedelmi szálláshelyek, virág- és édességboltok, valamint a benzinkutak kivételével – az üzletek nem tarthatnak nyitva. Kivétel december 24., amikor délután kettőig engedélyezett az üzemelés.
Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kereskedelmi és szolgáltató szekciójának vezetője aláhúzta: ez a törvénymódosítás senkinek nem jó, hiszen végül nem az készült el, amiben legutóbb megegyeztek. Minderre vélhetően erős lobbitevékenység miatt került sor, s született meg a javaslat. Krisán nehezményezte, hogy ebben olyan kérdésekkel foglalkoznak, amivel nem kellene. Példaként a piaci erő fogalmát említette, amit szerinte a versenytörvénynek kellene kordában tartania. Álláspontja szerint számos kérdésben a szabad versenynek kellene döntenie, s nem az államnak. Kifogásolta, hogy a beszerzési ár alatti értékesítés kérdését viszont nem szabályozzák. Krisán aláhúzta, hogy az államnak a kis- és középvállalkozásokat nem ilyen módszerekkel, hanem állami támogatásokkal, beszállítói programokkal kellene segítenie.
Egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy a multik a számukra előnytelen változás miatt a kockázatmentesebb import mellett döntenek, vagy számlázási trükkel keresnek kiskaput. A helyettes államtitkár a törvényjavaslattal kapcsolatban megfogalmazott kritikákra azt felelte: a kérdések jogosak, csak az a kérdés, hogy van-e ennél jobb megoldás.
Aratnak a hipermarketek. Az év első hat hónapjában tovább erősödtek a hipermarketek és diszkontok – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet jelentéséből. A kedvenc bevásárlónap továbbra is a péntek, s nőtt a bankkártyás fizetések aránya.
origo.hu
Ki gondolta volna? Petőfi leszármazottja egy budapesti étteremben dolgozik!
