A kormány visszatartja a civilek pénzét

Most már biztos, hogy a kormány által meghirdetett maradványképzési kötelezettség miatt országszerte több ezer civil szervezet legfeljebb csak egy részét kaphatja meg a számára erre az évre megítélt működési támogatásnak. Eközben az MSZP is igyekszik saját fantomszervezeteit bejuttatni a több milliárd forint elosztásáról határozó testületek vezetésébe.

A Nemzeti Civil Alapprogramot (NCA) az Országgyűlés hozta létre a civil szféra megerősítésére, működési feltételeik biztosítására. Az NCA-nak országos testületei és regionális kollégiumai is működnek, feladatuk a költségvetésben a civilek számára elkülönített pénzek elosztása. Nagyrészt a szervezetek működéséhez járulnak hozzá, kisebb részben pedig az általuk szervezett programok céljaira ítélnek meg számukra támogatást.
Ugyanis az állami költségvetésből a törvény szerint egy évben annyit oszthatnak szét az alapprogram testületei, amennyit az előző évben az adózók a civil szervezeteknek személyi jövedelemadó- (szja-) felajánlásaikkal juttattak, azaz az állam megduplázza a civil szféra támogatását. Tavaly hétmilliárd forint jutott „közvetlenül” az adózóktól a civileknek, így az idén ennyit tesz hozzá az állami költségvetés is.
Eddig a szép elvek, a gyakorlat azonban egészen mást mutat. A kormány ugyanis maradványképzési kötelezettséget írt elő az NCA számára is, országszerte komoly veszélybe sodorva több ezer kis civil szervezet működését. A legtöbb alapítvány és egyesület ugyanis a legfeljebb a 2005-re szóló, és a regionális kollégiumok által már számukra megítélt működési támogatás felének kifizetésére számíthat az idén, ami több kérdést is felvet.
Egyrészt a „civileknek” az idei évben kell elkölteniük a 2005-re vonatkozó működési támogatásaikat, azt is, amelyet maradványként visszatartanak, és csak a jövő évben fizetnek ki számukra. Azaz vagy saját pénzükből „meghitelezik” ezt a pénzt, abban bízva, hogy jövőre úgyis megkapják az államtól, vagy – rosszabb esetben – fiktív számlákkal próbálják bizonyítani, hogy 2005-ben elköltötték az összeget, nehogy elessenek a nekik megítélt támogatástól. A civil szervezetek így – teljesen kiszolgáltatva a jelenlegi kormányzati politika kénye-kedvének – csak reménykedhetnek abban, hogy legalább a számukra a 2005-ös évre megítélt támogatás felét megkaphatják ebben az évben. Ez idáig ugyanis egy fillér sem kaptak. Ráadásul vannak régiók, ahol a Nemzeti Civil Alapprogram kollégiumainak ügyeibe – nem tudni, milyen megfontolásból – közvetlenül a kormány is bele kíván szólni. Így például az NCA működését – elvileg – szakmailag felügyelő esélyegyenlőségi minisztérium vezetője, Göncz Kinga szeptember 8-i dátummal levelet küldött az alapprogram dél-alföldi kollégiuma békéscsabai vezetőjének, amelyben így fogalmaz: „A hozzám eljuttatott támogatási jegyzőkönyvet, valamint a kollégium döntését magában foglaló engedélyező okiratot nem hagyom jóvá és felkérem Önöket, hogy a vizsgálat megállapításait és a jogszabályokat szem előtt tartva, a törvényi előírások szigorú betartásával szíveskedjenek új döntést hozni.”
A civil szervezetek képviselőiből álló kollégium – mivel a döntésükhöz formálisan valóban szükség van miniszteri aláírásra – újra ülést tartott és döntést hozott, azonban sérelmesnek érzi a közvetlen minisztériumi beavatkozást, mert ezzel a testület autonómiája sérül. Bakai Csabát 2004 februárjában választották a civil szervezetek küldöttei az NCA dél-alföldi regionális kollégiumának tagjává civil tevékenysége eredményeként. Bakai tölti be ugyanis évek óta Csongrád megye egyik legjelentősebb civil szervezetének, az Együtt Szegedért Egyesület elnöki tisztét. Most úgy érzi, hogy fel kell emelnie a szavát a több százezer tagot érintő több ezer civil szervezet érdekében, amelyek a kormányzat döntése miatt nem jutnak a jogosan nekik járó pénzükhöz.
– Mi már nyár elején meghoztuk döntésünket, de a minisztérium húzta-halasztotta a jóváhagyást. És nemcsak nálunk, vagy a más, általuk „problémásnak” ítélt régióknál, hanem mindenütt – mondja Bakai. Mint kifejti, a pályázatok elbírálásakor minden alkalommal hoszszas döntés-előkészítő munka folyt, ezért is érthetetlen számukra, hogy amíg a minisztériumi propaganda a „civil szféra” megerősítéséről beszél, addig ahol csak lehet, visszatartják anyagi forrásaikat. A civil kollégiumi tag azt is sérelmezi, hogy kezd gyakorlattá válni a sérelmes kifizetés, így lehet, hogy mindig csak a következő évben folyósítják majd a megelőző évre járó támogatásokat, amivel a költségvetés ugyan betömhet egy-két lyukat, az egyesületek, az alapítványok működését viszont teljességgel ellehetetlenítik. De más, direkt pártpolitikai oka is lehet annak, hogy nem folyósítják a pénzt a civileknek. Mivel évente milliárdok elosztásáról van szó, megmozdult a nagyobbik kormánypárt is. Mint arról lapunk is hírt adott, az MSZP nem bízta a véletlenre, hogy a hozzá közel álló szervezetek ott legyenek a civil pénzek elosztásakor.
Végvári Imre, a Magyar Szocialista Párt szervezési igazgatója körlevelet küldött a helyi pártszervezetekhez és megyei központokhoz. Ebben arra biztatja őket, hogy minél több hozzájuk közel állót jutassanak be a jövőre megalakuló NCA-testületekbe, azaz előzetesen regisztrálják szervezeteiket, hiszen így lesz szavazati joguk a kollégiumok, a vezető testületek megválasztásánál.
Csongrád megyében ennek már két éve is tanúi lehettek a civilek, amikor egy MSZP-s szegedi önkormányzati képviselő és a hozzá csatlakozók próbálták magukat a dél-alföldi kollégium tagjaivá választani, akkor még sikertelenül. De az idén is igyekeznek „megszervezni” saját magukat: információink szerint Kecskeméten és Szegeden is tartottak már „baráti eligazítást” azoknak a szervezeteknek, akiket együttműködésre akarnak bírni. Bakai Csaba azt is figyelemre méltónak tartja, hogy az a Bódi György töltötte be eddig az esélyegyenlőségi tárca NCA-val is foglalkozó civil kapcsolatok főosztályának vezető posztját, aki október 1-jével az MSZP pártalapítványának, a Táncsics Alapítványnak az igazgatói székébe távozik. Bódi György nevét egyébként Csongrád megyében mindenki ismeri: a rendszerváltás előtt megyei KISZ-titkárként, majd az MSZMP Csongrád Megyei Pártbizottságának híres-hírhedt adminisztratív osztályvezetőjeként tevékenykedett, így pártvonalon ő felügyelte az erőszakszervezetek működését. De azóta sem szakadt el elvtársaitól: 1989-ben – csöppet sem szokatlan módon – az MSZP-hez igazolt, a pártnak azóta is megszakítás nélkül a tagja, miközben ellátja a Szegedért Alapítvány titkári tisztét is. Az alapítvány kuratóriumában egyébként ott találjuk Botka Lászlót, Szeged szocialista polgármesterét is.
Azt, hogy végül a civilek sportegyesületei, keresztény alapítványai, fogyatékos szervezetei, a fiatalok vagy éppen a nyugdíjasok spontán önszerveződései mikor juthatnak a jogosan nekik járó támogatásokhoz, nem tudni. Az viszont tizenöt évvel a rendszerváltozás után is jól látszik, hogy az alulról jövő kezdeményezésekre igyekszik rátelepedni ugyanaz a párt, amelynek elődpártja 1989 előtt is igyekezett megfojtani a hasonló kezdeményezéseket.