Csölle Anita, a Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ) elnöke szerint tarthatatlan az az állapot, ami a jelenlegi menhelyi helyzetet jellemzi. A hazai gyepmesteri telepek, közismert nevükön a sintértelepek túlzsúfoltsága miatt el kell érni, hogy az itt lévő állatok tovább ne szaporodhassanak, és örökbeadásuk után se hozzanak világra nem kívánt utódokat. Ma ugyanis mintegy száz kutya jut egy férőhelyre, ami azt jelenti, hogy a ketrecbe szorítva nincs meg a minimálisan előírt életterük sem, a nem megfelelő tartási és takarmányozási körülmények pedig tovább gyengítik a kivert állatokat. Hozzátette, az állatvédelmi törvény szigorítása mit sem ér, ha a végrehajtást senki nem ellenőrzi, illetve nem szankcionálják a szabálytalanságokat.
A leghatékonyabb megoldást tehát az jelentheti, ha ivartalanítják az állatokat. Elmondta, a MÁOSZ egy elkülönített számlán alapot hoz létre a magyarországi menhelyes kutyák ivartalanítására. Az alap abban kíván segíteni, hogy a súlyos anyagi gondokkal küzdő menhelyeken is végezzék el a műtéteket.
Az akció kezdeményezője a pécsi Misina Természet- és Állatvédő Egyesület. Azóta több szervezet és számos magánszemély is csatlakozott. Az állatvédő szervezetek abban bíznak, hogy a most induló kampány hatással lesz a háziállatok tartására, és a kutya- és macskatulajdonosok saját állataik ivartalanításával segítenek abban, hogy emberi felelőtlenség miatt ne kelljen több állatnak elpusztulnia vagy menhelyre kerülnie. A MÁOSZ most magánszemélyek, üzleti és társadalmi szervezetek felajánlásait várja, továbbá bíznak az önkormányzatok segítségnyújtásában is.
Pásztor Zsuzsa, a fővárosi Illatos Úti Állatvédő Projekt képviselője lapunkat arról informálta, hogy sokan azért nem ivartalanítják a kedvencüket, mert a Magyar Állatorvosi Kamara által bevezetett minimáltarifa túlságosan magas. Márpedig a legtöbb gazda nem tud vagy nem akar tizennyolcezer forintot kiadni a kasztrálásért és a hasüregi műtétért. Pásztor Zsuzsa sajnálkozva említette meg, hogy a kamara nemrég megakadályozta, hogy egy német, illetve osztrák állatvédők által üzemeltetett ivartalanítóbusz körbejárja hazánkat is.
Loránszkó Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara etikai bizottságának elnöke erre úgy reagált: a külföldi állatorvosokból álló, felszerelt mikrobusz munkatársai bolgár, illetve macedón származásuknál fogva nem rendelkeztek a hazai kamara engedélyével, ráadásul az ellátás színvonala sem volt kielégítő, nem felelt meg a higiéniai követelményeknek. Elmondta, a menhelyes kutyák ivartalanítási kampányához a kamara tevékenyen kíván hozzájárulni, mégpedig a tervek szerint évente egy alkalommal, egy helyszínen fiatal végzett orvosok felügyelet mellett, ingyenesen végeznék a műtéteket. A felhasznált anyagok költségét azonban az alapítványoknak kell összegyűjteni. Végezetül hozzátette: a kamara működéséről szóló törvény felhatalmazása alapján a szervezet valóban ajánlást tesz az orvosok által kiszabható minimális díjtételekre, ami nem kötelező, de irányadó. Az ivartalanítás országos probléma, a szakma kész szolgálni a célokat, ám a költségeket nem az állatorvosoknak kell viselniük.

Orbán Viktor a Pride-ról: Mindez nem büszkeség, hanem szégyen