Bácskai Jánost, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ beosztásából felfüggesztett vezetőjét hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, valamint gondatlanságból elkövetett államtitoksértéssel vádolták meg. A vádirat szerint a tábornok 2003 júniusában a K&H ügyvezető igazgatójának, Kulcsár Attilának a kérésére közbenjárt azért, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) előtt rejtve maradjanak a bróker által elkövetett pénzügyi visszaélések, és annak tudatában, hogy a bróker bűncselekményeket követett el, rendőri vezetőket próbált megtéveszteni. Bácskai János mindkét vádpontban ártatlannak vallotta magát. Az államtitoksértés kapcsán elismerte: a dokumentumot íróasztalán hagyta, azonban hangsúlyozta, a családi házában lévő biztonságtechnikai berendezések miatt kizárt, hogy azt illetéktelenek megismerhették volna. Ezután a Kiss Károly hadbíró alezredes vezette bírói tanács zárt tárgyalást rendelt el. A folytatásban a tábornok állította: Kulcsár annak idején mindössze azt közölte vele, bizonyos csoportoknak érdekükben áll, hogy a bankból eltüntessék vagy manipulálják a Pannonplast-ügyben keletkezett iratokat. Vallomása szerint erről értesítette Papp Csaba alezredest, az ORFK főosztályvezetőjét, akit azonban nem utasított és nem kért semmire sem. Bácskai János kijelentette: ma is így tenne, ha ilyen információ jutna a tudomására. A tanúként megjelent Kulcsár Attila előbb megtagadta a vallomást, majd bírói figyelmeztetés után módosított álláspontján, de a kérdések többségére nem kívánt válaszolni. Érdemben annyit közölt, hogy Bácskait 2003 májusában Kelemen László ügyvéd lakásán ismerte meg egy vacsorán, amelyen részt vett Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal volt helyettes államtitkára is. A bíróság holnapra tanúként idézte be Kodelát, Bitvai Miklóst, az Állami Autópálya Kezelő Rt. volt vezetőjét, valamint a bank és a PSZÁF több egykori alkalmazottját.
origo.hu
Gyorsan kifakult a szivárványos zászló
