Brüsszeltől várnak segítséget az orvosok

Az elmaradt ügyeleti díjakért indított perben a bíróság már másodszor ítélt jogerősen az orvosok javára. A Magyar Orvosi Kamarát arra kéri egyik tisztviselője, hogy kezdeményezzen eljárást a magyar állam ellen az Európai Bizottságnál.

Jogerős döntés született tegnap egy balatonedericsi háziorvos ügyében, aki elmaradt ügyeleti díja miatt perelte be munkáltatóját, a helyi önkormányzatot. Helyben- hagyva az elsőfokú döntést, a Zala Megyei Bíróság kimondta: az ügyeletet teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni – tudta meg lapunk. A balatonedericsi háziorvos is azért fordult bírósághoz, mert egy 2000-ben hozott kormányrendelet alapján az ügyeletben töltött időnek csak egy részét, 16 órából általában csak 4–8 órát ismernek el munkaidőnek a munkáltatók, és csak ezután fizetnek kiemelt díjazást.
Antal Szalmás Tamás szakértő, a per szervezője szerint ezt a rendelkezést hatályon kívül kellett volna helyezni az uniós csatlakozás időpontjától, hiszen az Európai Bíróság többször kimondta, hogy az ügyelet teljes egészében munkaidőnek tekintendő, így Magyarországnak is ezt a szabályt kellett volna követnie. Nemrég egyébként a szolnoki Hetényi Géza Kórház baleseti sebészetén dolgozó orvosok ügyében született a mostanihoz hasonló jogerős döntés. Mindkét esetben azonban úgynevezett közbenső ítéletet hozott a bíróság, azaz csak a jogalapról döntött. Arról egy új eljárásban határoznak majd, hogy a doktoroknak visszamenőleg jár-e pénz, és ha igen, mennyi.
Antal Szalmás Tamás egyébként azt fontolgatja, hogy a Munkavédelmi Felügyelőséghez fordul, mert a két jogerős bírósági döntés ellenére sem követik az egészségügyben a szabályt, s továbbra is csak az ügyeletnek egy részét ismerik el munkaidőként.
Közben a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára, Mánya Kristóf – Antal Szalmás Tamással egyeztetve – arra kéri a köztestületet, hogy forduljon az Európai Bizottsághoz, s a hazai bírósági ítéletekre hivatkozva kezdeményezzen eljárást a magyar állam ellen. Ennek következtében az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat annak eldöntéséért, megszegte-e a magyar állam az uniós csatlakozási szerződést azzal, hogy a hazai joganyag EU-s harmonizációjakor nem vette figyelembe az ügyeleti rendszer szabályozásával kapcsolatban hozott Európai Bírósági döntéseket. Ha a bíróság kimondja a felelősséget, akkor pénzbírságot szabhat ki, s akár fel is függeszthetik hazánk szavazati jogát az európai döntéshozatalban – vélekedett Antal Szalmás Tamás, hozzátéve, az utóbbi szankcióra még soha nem volt példa. Ebben az esetben a magyar állam közvetlenül felelőssé válna a kifizetetlen ügyeleti díjak miatt, s így a bírósághoz forduló egészségügyi dolgozók már közvetlenül az államot perelhetnék.