Hazánkban minden magyar állampolgár szinte teljes körű egészségügyi ellátáshoz juthat térítésmentesen, függetlenül attól, hogy biztosított-e vagy nem, fizet-e járulékot vagy nem. A rendszer ugyanis nem követi nyomon, hogy valójában ki minősül biztosítottnak. Ezen változtatna a kormány. Egyénenként tartanák nyilván a járulékbefizetéseket és háromszintű ellátórendszert vezetnének be – ez már hónapok óta ismert, a 21 lépéses egészségügyi kormányzati programban is olvasható volt. A háromszintű rendszerben az alapcsomag mindenkinek emberi jogon járna, abba például a sürgősségi ellátás, az anya- és csecsemővédelem vagy a járványügy tartozna.
Tegnap beszámoltunk egy törvénymódosító javaslatról, amely szerint a sürgősségi ellátást senkitől nem tagadnák meg, a beavatkozás előtt valóban nem lehetne vizsgálni, hogy a betegnek van-e biztosítotti jogviszonya. Állapotának stabilizálása után viszont az kötelező lenne, s ha nincs biztosítása, akkor a tb-nek meg kellene próbálnia behajtani rajta az ellátás költségét.
*
Ezt tegnap megerősítette lapunknak Rácz Jenő is. Az egészségügyi miniszter példákkal illusztrálta, hogy a három szintű ellátórendszerben hol húzódik az alap- és a második csomag határa (az utóbbiba tartozó ellátásokat csak azokon végeznék el, akiknél előzetesen igazolható, hogy van biztosítotti jogviszonyuk). Ha valaki infarktust kap az utcán, akkor a sürgősségi ellátás keretében beviszi a kórházba a mentő, ahol gyógyszeres, injekciós kezeléssel elhárítják az életveszélyt. Ha állapota stabil, de kiderül, hogy a koszorúereket elzáró meszes szűkületet szívkatéterezéssel vagy műtéttel kellene végleg megszüntetni, akkor az már a második csomagba tartozik, tehát csak a biztosítottaknak jár. Ha egy epekő valakinél elzárja az epevezetéket és a beteg besárgul, akut májproblémája lesz, akkor őt életmentő beavatkozásként mindenképpen megműtik. Ugyanezt az epekőkivételt már nem végeznék el biztosítás nélkül a páciensen, ha nincs ekkora baj, s a kő csak erős görcsöket okoz. A harmadik csomagba tartozó extra szolgáltatásokat díjfizetés vagy külön biztosítás ellenében lehetne kérni.
Rácz Jenő hangsúlyozta: a cél az, hogy mindenki után fizessen valaki járulékot. Megfelelő színvonalú egészségügyi rendszer ugyanis csak így tartható fenn. Hozzátette: az általunk idézett egészségügyi tárgyú törvények módosításából kivették ugyan azt a passzust, amely a sürgősségi ellátásnál rendelkezik a költségek utólagos behajtásáról. Ám ez az elv megmaradt egy másik törvénymódosítás tervezetében.
A Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) több tucat képviselője kedden kapott tájékoztatást ezekről a tervekről. Mint azt Heves István, a NET elnöke elmondta: megdöbbenve hallgatták az elképzeléseket. Úgy véli, nem gondolták végig azokat, s az életmentő beavatkozásokat mindenkinek ingyen kellene garantálni. Heves István szerint a szaktárca a világ egyik legszigorúbb egészségügyi rendszerét képzelte el.
Gógl Árpád, az Orbán-kormány egészségügyi minisztere egyenesen alkotmányellenesnek nevezte a javaslatot, mert szerinte az alaptörvényből az következik, hogy a kormány köteles megszervezni és finanszírozni az alapvető egészségügyi ellátást. Ő sem gondolt arra a kormány 21 lépéses programjának hallatán, hogy az életmentő beavatkozásokért bárkinek fizetnie kellene. Szerinte Európában sehol sincs ilyen szigorú rendszer.
– Akinek fizetnie kell, az fizessen is – ezt tudomásul kell venni, mert e nélkül nem tartható fenn az ágazat működőképessége – mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Azt már morális kérdés eldönteni, hogy járhat-e bármilyen ellátás térítésmentesen azoknak, akiknek nincs elfogadható indokuk arra, hogy miért nem fizettek járulékot. Szerinte legalább a rászorulóknak térítésmentesen kellene biztosítani az alapcsomagot.
origo.hu
A bíróság is kimondta, hogy hazudott Magyar Péter
