Orvosok, ápolók és kórházi fizikai dolgozók is felháborodva jelezték tegnap, hogy a törvényben garantált 4,5 százalékos közalkalmazotti illetményemelés ellenére sem emelkedett a fizetésük.
Az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara is tud arról, hogy valójában nagyon sokan nem kapják meg a béremelést. A testület elnöke, Balogh Zoltán egy konkrét példán keresztül mutatta be, miként lehet úgy bért emelni, hogy abból a dolgozó semmit se érzékeljen. Vegyünk alapul egy szakdolgozót, akinek a fizetése bruttó 100 000 forint – mondta. Ebből bruttó 82 000 a közalkalmazotti illetménytábla szerint jár neki, a többit – az intézmény korábbi döntése alapján – azért kaphatja, mert például hiányszakmában dolgozik, vagy mert az OKJ-s képzést 3,5 feletti átlaggal teljesítette. A béremelési trükkel a 82 ezres illetményalapját megemelik ugyan 4,5 százalékkal, de az azon felüli – nem kötelező – juttatást éppen ennyivel csökkentik, így a jövedelme változatlan marad.
Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet egy dolgozója kollégái nevében is megdöbbenve telefonált szerkesztőségünkbe. Úgy fogalmazott: azt gondolták, hogy szeptemberre 4,5 százalékkal több pénzt kapnak, de tévedtek. Az illető fizetési értesítőjén 17 éves közalkalmazotti jogviszony után bruttó 85 000 forint szerepelt (több, mint amenynyi a közalkalmazotti bértábla szerint kötelezően járna neki), szinte fillérre pontosan ugyanannyi, mint egy hónappal korábban.
*
Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke, az OORI gazdasági igazgatója is elismerte: sok helyen nem kapnak emelést azok, akiknek a bére magasabb volt, mint amennyit az aktuális közalkalmazotti illetménytábla kötelezővé tesz. Intézményükben egyébként a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal egyetértésben a nyelvvizsgáért járó többletjuttatást is elvették azoktól, akiknek nem kell rendszeresen idegen nyelvet használniuk. Így akadt, akinek a korábbinál is kevesebb lett a jövedelme. Megígérték azonban a dolgozóknak, hogy amint több bevételhez jut a kórház, annyi pénzt adnak ebből vissza, amennyit csak tudnak. Létszámcsökkentésben nem gondolkodhattak, mert dolgozóik száma alig haladja meg a minimumot – mondta Ari Lajos, s hozzátette: az intézményvezetőknek az a feladatuk, hogy egész évben garantálják a működőképességet. A jelenlegi finanszírozás mellett erre azonban csak így képesek – szögezte le.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Éger István is általánosnak tartja az ágazatban ezt a béremelési technikát. Mint mondta: a MOK foglalkozott is a problémával, ám arra jutottak a szakemberek, hogy ez gyalázatos ugyan, de nem jogszerűtlen. Hozzátette: jelezték a problémát Rácz Jenő egészségügyi miniszternek, de válasz nem érkezett.
Szerencsésebbek például az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet dolgozói, akik egységesen megkapják a 4,5 százalékos béremelést, s közben az azon felüli juttatásaikat sem csökkentik – állítja Sélleiné Márki Mária gazdasági igazgató. A szükséges forrást más intézkedésekkel próbálják kigazdálkodni, így például a létszám felülvizsgálatára is sor kerül. A gazdasági vezető még nem tudja, hogy szükség lesz-e elbocsátásokra is, vagy elegendő, ha az üres álláshelyeket nem töltik be.
Egy kormánydöntés eredményeképpen októbertől emelkedett ugyan a kórházak és a járóbeteg-szakrendelők finanszírozása, ám az emelt összeg – amit csak több hónapos átfutással utal az egészségbiztosító – nem fedezi a béremelés teljes költségét. Az ORFI-ban annak csak a felére elegendő.
origo.hu
A bíróság is kimondta, hogy hazudott Magyar Péter
