Folytatta az euró bevezetésének áldozatvállalásáról szóló eszmefuttatását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki tegnap is szembeállította a közös uniós valuta bevezetését az autópálya-építéssel és egyéb jóléti kiadásokkal. Gyurcsány kijelentéseinek megalapozottságát ugyanakkor több gazdaságkutató is cáfolta, arra figyelmeztetve, hogy a közös uniós valutáról szóló legújabb kormányzati kijelentések egyetlen célja, hogy eltereljék a figyelmet a költségvetési politika kudarcairól.
Csaba László közgazdászprofesszor, a Közép-európai Egyetem tanára úgy fogalmazott: éppen akkor lehetne több autópályát építeni, ha az eurót korábban vezetné be az ország. Csaba László szerint a miniszterelnök egy mesterségesen kreált szembeállítást hajt végre az euró kapcsán, az uniós valuta bevezetése ugyanis olyan reformokat követel meg hazánktól, amelyek amúgy is az ország érdekeit szolgálják. A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi folyamatok alapján Magyarország az új uniós tagállamok közül az utolsóként csatlakozik az euróövezethez, ami nemcsak politikai szégyenpadot jelent hazánk számára, hanem azt is, hogy a forint marad az egyetlen valuta, amely ellen spekulációs támadások indulhatnak. Mint fogalmazott, a késői euróbevezetés a forint jelentős gyengülésének és a tőzsde beszakadásának kockázatával járhat.
*
Hasonlóan fogalmazott Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő Rt. elemzője is, aki szerint az euróbevezetés időzítésének álvitája nem más, mint a reformoktól rettegő politikusok önigazolási kísérlete. Forián úgy véli, PR-fogás az euróbevezetés kérdését úgy beállítani, mintha a deficit lefaragása csak egy brüsszeli diktátum lenne, s a magyar nemzet érdekei mást kívánnának.
Élesen bírálta az euróról szóló kormányzati kijelentéseket Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke is, aki aláhúzta: demagógia az euróra áttérés szembeállítása a nyugdíjak fizetésével vagy az autópálya-építéssel, hiszen az euró bevezetésére való felkészülés nélkül pontosan ezek a célkitűzések sérülnek. Mint fogalmazott, a magyar gazdaság jövedelemtermelő képessége gyengébbé válik, ha meg kell birkóznia azzal az árfolyamkockázattal, amely az önálló valuta létéből adódik.
A mostani miniszterelnöki kijelentések éles ellentmondásban állnak az uniós valutát illető korábbi kormányzati megnyilvánulásokkal is. Alig több mint két hónapja parafálták a kormánypártok azt a széles körű propagandával kísért gazdaságpolitikai nyilatkozatot, amely elkötelezettséget vállalt a 2010-es euróbevezetés mellett. Júniusban még Veres János pénzügyminiszter is fontosnak ítélte az euróövezethez történő mielőbbi csatlakozást, hiszen a Financial Timesnak úgy nyilatkozott: a forint nem svájci frank, nem lehet évtizedekig függetlenül megőrizni, s Magyarországnak nincs más választási lehetősége, mint hogy továbbra is a 2010-es bevezetésre törekedjen. Ennél is derűlátóbb volt márciusban Draskovics Tibor, a pénzügyi tárca akkori vezetője, aki a stabilitási paktum lazítását követően azt közölte, hogy még a korábbinál is biztonságosabbá vált a 2010-es euróbevezetési menetrend, sőt, az euró már 2009-ben is „gond nélkül” bevezethető lenne. A 2008-as euróbevezetési dátumot bő két évvel ezelőtt bejelentő Medgyessy Péter egyenesen „nemzeti ügynek” nevezte azt, hogy a forintot minél előbb felválthassa az euró. Az akkori miniszterelnök és pénzügyminisztere, László Csaba több fórumon hangoztatta, hogy az euró magyarországi bevezetése új munkahelyeket, alacsony inflációt és gazdasági növekedést eredményez, „s a hétköznapok biztonságát hozza el”.
Félelem az euró miatt. A magyar lakosság többsége egyetért azzal, hogy az EU tagországainak közös pénze legyen. Ám a megkérdezettek 47 százaléka fél attól, hogy mi történik, ha a forintot felváltja az euró – derül ki az Európai Bizottság közvélemény-kutatási eredményéből. Az adatokból az is kitűnik, hogy a tíz új tagállam lakosságának a korábbinál két százalékkal kisebb része, összesen 54 százaléka tartja előnyösnek hazája uniós tagságát.
origo.hu
Lépre csalták a prostituálthoz érkező férfit, súlyos büntetésre számíthatnak
