Kissé szkeptikusan fogadta még négy évvel ezelőtt a piac a Sony és az Ericsson által bejelentett közös vállalatalapítási tervet, ám útközben kiderült, hogy ez egy igen jól sikerült házasság. A vegyes vállalatba a Sony a konzumelektronikában szerzett tudását és tapasztalatát, illetve a vevőorientált kultúráját tudta bevinni, az Ericsson pedig a telekommunikációs piacon szerzett ismereteit, emellett természetesen mindkét cég múltjából adódó kapcsolatrendszerét is egyesíteni tudták – vázolta fel az együttműködés lényegét Varga Mihály, a Sony-Ericsson kelet-közép-európai marketingmenedzsere. Bár már az elején látszott, hogy ez egy nagyon jó kombináció, a társaságot elsősorban azért féltették, mert a versenytársak ekkor már erőteljesen leelőzték az Ericssont.
Az első Sony-Ericsson márkanév alatt futó telefon, a T68i 2002 áprilisában jelent meg, az előtte lévő egy évben még külön Sony és Ericsson márkanevek alatt dobták piacra a társaságok készülékeit. A T68i az első olyan GPRS telefon volt, amely külső, a telefonra csatolható kamerával jelent meg, ami jelenleg – amikor már a beépített kamerák több megapixelesek – talán furcsán hangzik – mondta Varga Mihály. Magyarországon egyébként ezzel a készülékkel vezette be annak idején a GPRS szolgáltatásait a ma már T-Mobile néven futó Westel. A vegyes vállalat első igazán nagy dobása 2003-ban volt, amellyel egyébként trendet is teremtett. Ez a T610-es készülék volt, amely abban az évben a beépített kamerás telefonok körében az első igazán nagy sikert hozta. E telefonból – emlékeztetett Varga – világszerte olyan mértékű kereslet mutatkozott, ami már szinte meghaladta a gyártási kapacitásokat. A beépített kamera használhatóságán kívül, e készülék sikerességén valószínűleg a Sony tapasztalatain alapuló design is nagyot lendített. Ekkor már nyilvánvalóvá vált a Sony-Ericsson számára a követendő stratégia. A társaság főként a képalkotási szegmensben látta a legnagyobb fantáziát, ami egyébként akkor még nem volt olyan evidens, mint ma. Így a készülékgyártó következő termékének a K700-asnak már a kommunikációs kampánya is erre összpontosult. Varga Mihály szerint, az e telefont beharangozó óriási médiakampányt követően vált ténylegesen elfogadott márkává a Sony-Ericsson. A hírnevet érdemes meglovagolni, s természetesen a svéd–japán vegyes vállalat is ezt tette. Ennek megfelelően idén piacra dobta a K750, a K300, a J300 és a W800-as néven futó készülékeit. A K750-es telefon már egy 2 megapixeles, autofókuszos kamerával ellátott multimédiás telefon. A telefon előnye – mondta Varga –, hogy a felhasználónak semmi újat nem kell megtanulnia, annyira egyszerű a használata, s bár egy mobiltelefonról beszélünk, a digitális fényképezőgépeknél megszokott funkciókkal találkozhatunk.
A telefonba épített fényképezőgépen kívül, augusztus óta a Sony-Ericsson a zenei szegmenst is megcélozta a W800i készülékével. A világ első walkman-mobiltelefonja egyaránt lehetővé teszi a zenehallgatást, a telefonhívások kezelését, valamint a képek és videofelvételek készítését. Varga véleménye szerint, az emberek szívesen veszik, ha egy telefonba olyan többletfunkciókat teszünk, mint például a zenehallgatás vagy a fényképezés, mert akkor kevesebb dolgot kell magukkal cipelniük. Ráadásul, ha ezt könnyen használhatóvá tesszük – tette hozzá – akkor biztosan elmondhatjuk, hogy a kulcs és a pénztárca mellett, a telefon lesz az a tárgy, amely nélkül az emberek nem indulnak el otthonról. Tekintettel arra, hogy sokan a telefont egyszerűen csak telefonálásra szeretnék használni a társaság várhatóan a közeljövőben több ilyen jellegű készüléket is be fog jelenteni, melyekkel a cég az összes piaci szegmenst igyekszik elérni. A felvázolt trendeket meglovagolva, illetve esetenként megteremtve, a Sony-Ericsson márka alig négy év alatt világszinten hétszázalékos piaci részesedést, Magyarországon pedig 27 százalékosat szakított ki magának. Lengyelországban 16 százalék, Csehországban 15, Horvátországban 25, Szlovéniában pedig 30 százalék feletti piaci részesedése van.
origo.hu
Schobert Norbi megszólalt a stroke után, így van most
