Most, hogy Faludy György 95. születésnapját ünnepeltük, szeretném, ha a költő – sokáig titokban tartott – ’56-os tevékenységéből az alábbi epizód nyilvánosságot kapna.
A Veszprémet 1956. november 4-én „újra felszabadító” Vörös Hadsereg katonái a városban 92 személyt letartóztattak, ezek közül 65 egyetemista, illetve egyetemi oktató volt. A fiatalokat november 7-én Dunaföldváron és Ungváron át az ukrajnai Sztrijbe deportálták. Az elhurcoltaknak a ponyvás teherautókban alkalmuk volt arra, hogy nevüket, címüket és a deportálás tényét titokban papírra vessék, zsebkendőbe, kesztyűbe rakják, és még magyar területen kidobálják. Ismeretlen, jó szándékú emberek ezeket a véletlenül megtalált cédulákat eljuttatták a címzettekhez.
Részben ebből a forrásból, részben a szemtanúk elbeszélése alapján az egyetem oktatói Meskó Gábor irányításával összeállították a deportáltak listáját. Ennek birtokában kezdődött el több szálon futtatva a mentőakció, sajnos az ígéretek szintjén is vegyes eredménnyel. Benedek Pál professzornak például sikerült a szovjet ejtőernyősdeszant parancsnokával kapcsolatba lépnie, aki fenyegetőzve utasította el a professzor úrnak a listán szereplők kiszabadítására vonatkozó kérését.
Ez idő tájt Faludy György is elhatározta, hogy elhagyja az országot. Útba ejtette Veszprémet, hogy búcsút vegyen régi barátjától, Bor Györgytől, aki akkor adjunktus volt. Vele és Meskó Gáborral beszélték meg a forradalom pesti és veszprémi eseményeit. Szóba került az előző napokban elhurcolt fiatalok kilátástalan helyzete is. Faludy György azonnal felajánlotta, hogy a névsort magával viszi Nyugatra. Így a deportáltak listája Faludy György jóvoltából Kéthly Anna segítségével az ENSZ magyar ügyeket vizsgáló bizottsága elé került. Ennek köszönhető, hogy a Szabad Európa Rádió adásában napról napra rendszeresen felolvasták fel az elhurcoltak névsorát.
Talán nem kell ecsetelnem, mit jelentett a szülőknek a hír, hogy gyermekeik élnek… Máig sem tisztázott, mi késztette a szovjet kormányt arra, hogy ’56 karácsonyára – december 22-én – visszaszállítsa a deportáltakat.
Ma már azok a szülők, akiknek a Faludy György közbenjárásával kapott híradás akkor a megváltást jelentette, nincsenek az élők sorában. Az egykori deportáltak is fogyatkoznak. Így rajtunk, a még élőkön a sor, hogy köszönetünket fejezzük ki a költőnek, igaz hazafihoz méltó cselekedetéért, és tisztelettel köszöntsük őt születésnapján.
Simon Péter
okl. vegyészmérnök, egykori veszprémi egyetemista
Budapest

Veszélyes betegséget terjeszthet a klíma