A ki nem hirdetett törvény lehetővé tette volna, hogy az ügynökök és beszervezőik, valamint a tartótisztek adatait bárki megismerje és nyilvánosságra hozhassa akkor is, ha az érintett nem közszereplő. A szabály eddig úgy szólt, hogy a másokra vonatkozó iratot bárki tanulmányozhatja a történeti levéltárban, de csak anonimizált változatban, személyes adatok nélkül. Kivételt azokkal tett a jogszabály, akik közéleti tisztséget töltenek be – az ő hajdani tevékenységük jelenleg is bárki által megismerhető, nyilvánosságra hozható.
*
Új előírás volt az is, hogy a levéltár köteles a honlapján megismerhetővé tenni a nála elhelyezett hasonló adatokat.
Az ítélethirdetés egyértelművé tette, hogy az AB az 1994. december 24-i határozatát vette alapul. A bírák már ekkor kifejtették az öszszes elvet, amely erre az esetre is érvényes. Az indokolás szerint jelenleg sincs olyan alkotmányos cél, amely elfogadhatóvá tenné, hogy a hálózati személyek, tehát az ügynökök, valamint a velük kapcsolatba hozható titkosszolgálati alkalmazottak adatai akkor is megismerhetők legyenek, ha az érintettek nem közszereplők. A bírák szerint az kevés, hogy a jogalkotók a közérdekre hivatkozva az állambiztonság működésének megismerését jelölik meg. Csak a személyes adatokból ugyanis nem ismerhető meg a titkosszolgálatok működése. „Bármilyen súllyal bírtak is az állambiztonsági szervek a pártállami rendszerben, irataik és adataik csak alapos szakmai forráskritikával és a másutt található további adatokkal egybevetve képezhetik a múlt feltárásának bázisát. Az ilyen adatminőség a feltétele annak, hogy a személyiségi jogok korlátozása alkotmányos lehessen” – állapította meg a határozat. A bírák utaltak rá, hogy az adattárból tűntek is el adatok, de előfordult, hogy azokat hamis információkkal egészítették ki. Emiatt a történeti levéltár honlapján is csak akkor lehet információkat közzétenni, ha ezt olyan eljárás előzi meg, amely szavatolja az adatok hitelességét.
marihuána
Marihuánával, kokainnal és luxuscikkel bukott le egy zuglói díler
