Kellő ambícióval és tehetséggel látott neki a feladatok megoldásának a jelenlegi kormány – mondta napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök egy igazságosabb és biztonságosabb világ megteremtéséről beszélt, mert mint fogalmazott, több a mélyen berögzült igazságtalanság az országban, mint azt hitte. Értékelése szerint a száz lépés programról már kevesebbet viccelődnek a parlamentben az ellenzéki képviselők, bár az emberek már korábban is értették a célkitűzéseket. Úgy vélekedett, a kormány az emberek dolgával foglalkozik, hiszen felemelik a minimálbért, s függővé teszik azt az iskolai végzettségtől, csökkentik az adóterhelést, az üzemanyagárak áfáját, az idősügyi tanács javaslatai alapján átfogó nyugdíjkorrekcióba kezdenek. – Végre az ellenzék elnöke sem a genetikával foglalkozik, hanem a bérrendszerrel – jegyezte meg a kormányfő, aki szerint ez is bizonyítja, hogy a kabinet értelmes dolgokra koncentrál. Hosszasan méltatta kormányának munkáját, amely szerinte eredményre vezetett, és számos mondatába beleszőtte az „igazságos” szót. Az államháztartás hiánya kapcsán a miniszterelnök kifejtette: a kormányban van eltökéltség, hogy mérlegelje az előnyöket és a hátrányokat. – Közös forintjainkat megpróbáljuk közös ügyeinkre fordítani, autópálya-építésre, a nyugdíjrendszer átalakítására, s mindeközben szem előtt kell tartani a költségvetési egyensúlyt is – tette hozzá. Az igazságosabb nyugdíj- és családtámogatási rendszer érdekében egy-két évvel ki lehet tolni az euró bevezetését – mondta Gyurcsány, aki egyben örömét fejezte ki, hogy Orbán Viktor e tekintetben rugalmas álláspontot képvisel.
Hazánk külpolitikájáról szólva a kormányfő közölte: Magyarország normalizálta kapcsolatait a dinamikusan fejlődő ázsiai térséggel és Oroszországgal. A határon túli magyarokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyar–magyar kapcsolatok minden korábbinál érzékenyebbek és feszültebbek most, a tavalyi népszavazás óta. Voltak olyan erők, amelyek Románia EU-csatlakozási szerződésének jóváhagyását a székelyföldi autonómiához kapcsolták, mint ahogy Orbán Viktor is korábban, de a Fidesz elnöke képes volt radikálisaitól elhatárolódni, és felelősen dönteni a parlamentben – fogalmazott Gyurcsány, majd rossz néven vette, hogy a magyar jobbközép – Franciaországgal és Németországgal ellentétben – a szövetséget keresi több helyütt is a radikális jobboldallal. A miniszterelnök szerint nem a demokratikus felfogás érvényesül, amikor a belvárosban a Fidesz a Jobbikkal és a MIÉP-pel működik együtt.
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője reagálásában azt mondta: az elmúlt egy évben Gyurcsány Ferenc csak beszélt, beszélt, sokat beszélt. Mi is lett az ígéretekkel, az ingyenes szívgyógyszerrel, az ingyenes óvodai-bölcsődei étkeztetéssel és az ingyenes utazással? – tette fel a kérdést a politikus, majd meg is válaszolta: – Semmi. – Azt ígérték, hogy megtartják és továbbfejlesztik az előző kormány által kidolgozott családtámogatási rendszert, a Széchenyi-tervet, ehhez képest szétverték azokat – mondta Áder, aki szerint a Gyurcsány-kormány kevesebb autópályát épít, mint amennyit ígért, ráadásul indokolatlanul drágán. Ötven százalékkal kell többet fizetni a gyógyszerekért a nyugdíjasoknak, akiket még a gáz- és a villanyáremelések is hátrányosan érintettek. – Most nyolcmilliárd forint szerepel a költségvetésben a nyugdíjkorrekcióra, de milyen jó lett volna, ha ez a gondoskodó szándék előbb megjelenik, mint a kormányzati irodabútor- és a mobiltelefon-vásárlás, hiszen az előbbi nyolc-, utóbbi pedig hétmilliárd forintjába került az államnak – hangsúlyozta. Emlékeztetett, a Mol-részvények eladásával 193 milliárd forintos hátrányt okozott a kormány az országnak. Az euró bevezetésénél pedig Gyurcsány Ferenc Kóka János gazdasági minisztert is „lesre futtatta”, mivel a három párt által aláírt gazdaságpolitikai nyilatkozat is az euró 2010-es bevezetésével számol.
Lendvai Ildikó szerint falusi iskolák padjaira és várótermi székekre költötték a nyolcmilliárd forintot. Az MSZP frakcióvezetője is a nyugdíjrendszer igazságosabbá tételéről beszélt, és a minimálbér adómentessé tételét méltatta.
Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a kormány által meghirdetettnél is mélyebb változások kellenek. Óva intett a felelőtlen ígéretektől, s mint fogalmazott, az Országházban vannak olyanok, akik folyamatosan ezeket kérik számon, és még rálicitálnak újabbakkal. Az SZDSZ az euró 2010-es bevezetését szorgalmazza, amelyért szerintük minden erőfeszítést meg kell tenni.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője úgy vélte, a kormány a jövő eladását kezdte meg 2002-ben, és azóta sem tud a kabinet úrrá lenni az államháztartáson, amelynek hiánya mindig sokkal nagyobb volt a tervezettnél. Szólt arról is, hogy a kabinet jelenlegi külpolitikája sokkal inkább az elvándorlást segíti elő a határon túli magyar területekről, mint a szülőföldön való boldogulást.
Gyurcsány Ferenc viszontválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz a nyugdíjasok egy részének csak 11 százalékos nyugdíjemelést adott, holott 18 százalékos járt volna. Szerinte nemcsak beszéltek a 2002-es ígéretekről, hanem be is tartották azokat.
Koalíciós fenntartás. Az ötéves nyugdíjkorrekciós program nem kormányálláspont, hanem az MSZP, illetve vezető politikusának, Gyurcsány Ferencnek a javaslata – közölte Horn Gábor, szabad demokrata ügyvivő. Hozzátette, erről, ha kikérik a véleményüket, azt el fogják mondani, de a javaslatot semmiképpen nem lehet kormányálláspontnak mondani, amelyről nem egyeztettek a koalíciós pártok. Közölte: a nyugdíjak alakulása függ az inflációtól és a bérek alakulásától is, így nem látják értelmét egy ötéves nyugdíjprognózisnak. Horn Gábor szerint a választások közeledtével természetes, hogy minden párt kialakítja a saját hosszú távú javaslatát az egyes részprogramok terén.
A Fidesz nem akar szigorítani. Nem támogatja az MSZP a Fidesz azon hét végi javaslatát, amely szerint a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők már a nyugdíjkorhatár elérése előtt választhatnának: tovább dolgoznak, vagy nyugdíjazásukat kérik. Az MSZP szerint ez épphogy szigorítaná a nők nyugdíjba vonulását – mondta Simon Gábor (MSZP). Úgy fogalmazott: a jelenlegi szabályozás értelmében 38 év szolgálati idő után jár az öregségi nyugdíj, ehhez képest a 40 éves szolgálati idő szigorítást jelent. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szombaton azt mondta: a 2006-os költségvetéshez módosító javaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy azok az asszonyok, akik 40 éve munkában vannak, elmehessenek nyugdíjba, ha akarnak. A Fidesz közleményben leszögezte, nem akarja szigorítani a nők nyugdíjazását.
– Ez a javaslat azokon az alacsony képzettséggel rendelkező nők tízezrein kíván segíteni, akik nem 17 éves koruk után, hanem már korábban, 14 éves koruktól kezdve dolgoznak, és így 54 éves korukra teljesítették a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időt – tartalmazza a dokumentum.
