Immár önök is megismerkedhettek a jövő évi büdzsé tervezetével, s az ideit több mint kétszeresen meghaladó költségvetési hiányszámokkal. Az első olvasat után választási vagy nem választási büdzsével állunk szemben?
– Egyértelműen választási ez a költségvetés, hiába ígérte ennek az ellenkezőjét Gyurcsány Ferenc és Veres János. Ebből a büdzséből kiolvasható, hogy csakis a hatalom megtartásának szempontja vezérelte a kabinetet. Immár világossá vált, hogy 2010-ben nem tudjuk bevezetni az eurót, s az új uniós tagállamok közül mi csatlakozunk legkésőbb az euróövezethez. Egyértelművé vált az is, hogy az unió felé vállalt, egyszer már módosított felzárkózási pályát sem tudjuk tartani, ezért szégyenszemre a saját magunk által vállaltakat most ismét át kell írni, és elfogadtatni Brüsszellel.
– Gyurcsány Ferenc tegnap ismét szembeállította az euróbevezetést az autópálya-építéssel és a szociális kiadásokkal. A miniszterelnök mostani kijelentései már arról szólnak, hogy nincs oka az országnak bármi áron menekülni nemzeti valutájától, jóllehet nem is olyan régen a szocialisták még nemzeti ügynek tartották az euró mielőbbi bevezetését. Ön szerint minek tudható be ez a látványos szemléletváltás?
– Kizárólag a szavazatszerzésnek. Az eurócsatlakozás szembeállítása az autópálya-építéssel vagy a jóléti kiadásokkal demagógia, az euróbevezetés feltételeinek teljesítése nélkül ugyanis éppen ezek a célok sérülnek. Gyurcsány Ferencnek és Veres Jánosnak az elmúlt napokban tett kijelentései jól példázzák azt, hogy hogyan lehet egy hosszú távú, az egész ország érdekét szolgáló ügyet az újraválasztás és a hatalom érdekében átváltoztatni. E szemléletváltás hátterében színtiszta populizmus húzódik, a miniszterelnök ugyanis jól tudja: az emberek többsége nem jártas a közgazdaságtanban, ám fogékony a jóléti kiadásokra és a nyugdíjemelésre.
– Maradjunk még az uniós valutánál. A múlt héten éles vita folyt arról, hogy átlépjük-e az euró átvételének feltételéül szabott 60 százalékos államadósságszintet. Úgy tűnik, a tavaly bevezetett nyugdíjkorrekció most „besegít” a kormánynak, ezt nem számítva ugyanis jövőre jelentős mértékben meghaladjuk a maximum értéket.
– A nyugdíjkorrekcióra vonatkozó új számítási módszer tipikus látszatmegoldás, olyan önámítás, amely csak kommunikációs szempontokat szolgál. A valós folyamatok ettől nem javulnak, s az EU is csak néhány évig engedte meg ennek a módszernek a használatát. Amikor az eurót be kellene vezetnünk, már nem lehet ezzel a „manőverrel” szépíteni a mérleget. A trükközés és a felelőtlen kormányzati ígéretek miatt ma már senki nem tartja reálisnak a 2010-es bevezetést, a céldátum további késleltetése ugyanakkor beláthatatlan károkat okoz az országnak.
– A legfrissebb hírek szerint Brüsszel befagyaszthatja a nekünk szánt támogatásokat, ha Magyarország nem teszi rendbe az államháztartást, és nem csökkenti a hiányt. Az EU azt is jelezte, hogy várhatóan októberben újabb figyelmeztetést kapunk az Európai Bizottságtól. Mindeközben gőzerővel folyik az ígérgetés, most éppen a távfűtési támogatásra és a nyugdíjemelésre vonatkozóan. Honnan lesz meg ezeknek az ígéreteknek a fedezete?
– Újabb hitelekből. Az ország a 2002-es kormányváltás óta gyorsított ütemben adósodik el, az ígéretek bejelentésénél azonban valahogy mindig elfelejtik közölni, hogy ezt a kölcsönt a következő évtizedekben – kamatostul – vissza kell fizetnie az országnak, annak adófizető polgárainak. Egyszerűbben fogalmazva a következő generációt, gyermekeinket adósítják el. Naponta jelentenek be újabb és újabb ígéreteket, ráadásul a következő öt évre vonatkozóan. A kormánypártok mindent egy lapra tettek fel: ígéretözönnel kívánják a szavazatokat megvásárolni, s közben nem érdekli őket, hogy a beígért támogatásoknak nincsen meg a fedezete. Félő azonban, hogy e felelőtlen ígérgetésnek hatalmas pénzügyi válság lesz a következménye. Erre nemcsak mi, de számos hazai és külföldi szakember, hitelminősítő is felhívta a figyelmet. Egyik első intő jel, hogy a 2005-ös költségvetést gyakorlatilag felfüggesztette a kormány, és számos fizetési kötelezettséget – az elhíresült maradványképzés révén – áttolt a jövő évre. A rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legnagyobb válságát éli át a magyar költségvetés, ezt azonban a kormány még mindig nem hajlandó beismerni. Ehelyett elképesztő méretű sikerpropaganda folyik, amelyben arról próbálják meggyőzni az embereket, hogy Európa nagyhatalmai minket irigyelnek.
– Meghozták a „kívánt” eredményt a Központi Statisztikai Hivatalnál történt legutóbbi leváltások: a hivatal legújabb gazdasági jelentése már nem tartotta fontosnak leírni, hogy a költségvetés hiánya túllépte az egész évre tervezett mértéket. Számítottak erre?
– A hivatalnál az elmúlt két évben bekövetkezett változások ismeretében azt kell mondjam: sajnos igen. Amikor Katona Tamást, a KSH korábbi elnökét nevezték ki a Pénzügyminisztérium államtitkárának, már sejteni lehetett, hogy a statisztikáknak különleges jelentősége lesz a jövőben, azt azonban nem gondoltuk, hogy a hivatal gyakorlatilag egy eszközzé válik a közvélemény félrevezetésében. Ha ugyanis a gazdasági folyamatok mégsem annyira pozitívak, mint azt a kabinet szeretné, akkor egyetlen módszer marad: a kimutatások kozmetikázása, ehhez pedig nélkülözhetetlen a KSH és a PM szoros együttműködése. Ma már elmondható: a Gyurcsány-kormány nem tudja kézben tartani a költségvetési folyamatokat, ezért a statisztikát próbálja felhasználni annak érdekében, hogy mégis jó színben tűnjön fel a kabinet gazdaságpolitikája.
– Mennyire fogadja el a Fidesz a hivatal jelenlegi vezetését, miután az elmúlt hónapokban összesen öt bírósági végzés állapította meg, hogy a KSH korábbi vezetését jogellenesen távolították el posztjukról?
– Nyilvánvalóan politikai szándékból történtek meg ezek a menesztések. A korábbi vezetés szakmailag bebizonyította alkalmasságát, ez azonban nem felelt meg annak a kormányzati elvárásnak, a menesztett szakemberek ugyanis nem lettek volna hajlandók módosítgatni azokon az adatokon, amelyeket a kabinet nem ítélt meg elég kedvezőnek. Azt azonban végre tudomásul kellene venni, hogy már nem a pártállami időkben élünk, az emberek nem fogadják el vakon, amit a kormány kinyilatkoztat. Az Európai Unió tagjaiként fegyelmezett könyvelést várnak el tőlünk, s ezt szigorúan le is ellenőrzik. Egy demokráciában mindenkinek joga van megismerni a gazdaság valós adatait. A Gyurcsány Ferenc vezette kormány azt gondolta, hogy a közvéleményt félre lehet tájékoztatni, az Európai Uniót azonban igen nehéz átverni, itt ugyanis objektíven gondolkodó szakemberek ellenőrzik le a kabinet által szolgáltatott adatokat. A legnagyobb hitelvesztést most Brüsszel felé szenvedi el az ország, köszönhetően az évek óta tartó könyvelési manőverezésnek. A harmadik vonalba helyeztek minket, s az utolsók között kullogunk.
– Múlt héten Varga Mihály, a Fidesz alelnöke úgy fogalmazott, hogy az uniós elmarasztalás ellenére várhatóan tovább folyik az adatkozmetika. Mire alapozzák ezt?
– Minden jel arra mutat, hogy tovább fog folytatódni a mérleghamisítás. Elég, ha csak Veres János pénzügyminiszter kijelentéseire gondolunk, aki konkrétumok említése nélkül arra hivatkozik, hogy még nem kapta meg Brüsszel írásbeli álláspontját. A manőverezés pedig folytatódhat, hiszen az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat mindig csak utólag, az adott ország adatszolgáltatását követően mond véleményt. Jól példázzák ezt a tavalyi és a 2003-as évekre vonatkozó hiánykimutatások, amelyek a hivatalos kormányzati kommunikációban elhangzott számokhoz képest folyamatosan emelkednek. Mi azért kértük Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, hogy ismertesse a gazdaság valós adatait a lakossággal, mert a felelőtlen intézkedéseket az emberek kárára hozzák meg, s a most szőnyeg alá söpört problémák később hatványozottan jelentkeznek. Ez a kormány jövőre menni fog, ám a gondok, a hatalmas hiány és államadósság itt marad, ezek terheit pedig az itt élőknek kell kifizetniük.
origo.hu
Orbán Viktor élőben ma este a TV2-n!
