A hazai egyetemek, főiskolák csak úgy működhetnek, ha a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) hitelesíti, hogy a képzések színvonala, az intézmény infrastruktúrája megfelel a feltételeknek. Az akkreditációs bizottság honlapján közzétett lista szerint jelenleg 23 olyan magyar felsőoktatási intézmény van, amelynek lejárt az akkreditációja. Köztük vannak olyan nagy múltú intézmények, mint a Budapesti Corvinus Egyetem (Közgáz), a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem is. A legsúlyosabb a helyzet a Közgázon és Szegeden: előbbinek több mint három éve, utóbbinak két éve járt le a hitelesítése, ráadásul – a szegedi jogi kart leszámítva – ez a helyzet valamennyi karral is. A szegedi egyetem bölcsészkarát – amelynek keretében működik az államilag finanszírozott, a hallgatóktól térítési díjat szedő Budapest Média Intézet is – utoljára 1995 júliusában vizsgálták meg, akkori minősítésük pedig 2003-ban lejárt.
Bár hivatalosan lejárt az intézmények hitelesítése, az akkreditációs bizottság szerint az mégis érvényes. Két évvel ezelőtt ugyanis a testület határozatot hozott arról, hogy a felsőoktatási intézmények hitelesítése addig érvényes, amíg nem minősítik újra őket. Halmay Nóra, a MAB főtitkárhelyettese az Index internetes lapnak elismerte: az eredeti elképzelés az volt, hogy legyen minősítés nélküli időszak, de a testület fizikailag képtelen időre elvégezni ezt a munkát.
Az esetenként többéves késlekedés fő oka az, hogy a kétciklusú képzés jövő évi kötelező bevezetése miatt a testület most az új alap- és mesterképzési szakok minősítésével van elfoglalva. Az eljárás nagyon sürgős, mert hamarosan nyomdába kell kerülnie a felvételi tájékoztatónak. Úgy tudjuk, ebbe legfeljebb tíz mesterképzési szak kerül majd be, vagyis a felvételizők zöme továbbra sem fogja látni, mi vár rá az első három év után. Ismert: jövőre főiskolai és egyetemi szakok helyett hároméves alapszakok indulnak.
Változnak a felvételi szabályok. Elfogadta a kormány a felvételi eljárásról szóló rendelet módosítását. Eszerint jövőre már csak azért az emelt szintű vizsgáért adható többletpont, amely alapján a felvételi eredményt számítják. Így kizárható a korábbi és a most szerzett érettségi osztályzatok kombinálása, ami jogtalan előnyhöz juttatta a korábban maturálókat. Megemelték a minimális bejutási küszöböt is: az alapképzésekhez legalább 78, a felsőfokú szakképzésekhez pedig 72 pont kell. Döntöttek arról is, hogy 2008-tól a nyelvvizsgákért 10 pont adható, a jelenlegi 20 helyett. Az államilag finanszírozott hallgatói létszámot 62 ezer főben határozták meg, úgy mint tavaly.
