Mire Szabadkára ért, szerencsére már nem volt szükség eredeti feladatának teljesítésére: Ágoston Gabriella ügyvédnőt és Nemes Gábor üzletembert a szerb hatóságok akkorra már szabadlábra helyezték. Maximilian Teleki, a tengerentúli magyar szervezeteket tömörítő Amerikai Magyar Koalíció (HAC) elnöke mindazonáltal nem keveset tett azért, hogy elérje célját az a nemzetközi nyomás, amely végül is e konkrét ügyben meghátrálásra késztette a belgrádi vezetést.
Általános vélekedés, hogy Ágoston Gabriella ügyvédnőre a magyarellenes atrocitások áldozatainak nyújtott jogi segítsége miatt nehezteltek meg a szerb hatóságok. Nemrég, öt hónapos fogság után hirtelenében olyan bírósági végzést vehetett kézhez, amely elismeri, hogy az ügyészség és a bíróság nem jogszerűen járt el letartóztatásának elrendelésekor. (Mindemellett ügyében egy 1997-es hivatali visszaélésre hivatkozva továbbra is folyik a bírósági eljárás.) Teleki a kiszabadult Ágoston Gabriellával is találkozott Szabadkán: még útban a város felé, gépkocsijában kapta a hírt, hogy utazásának elsődleges célját már azelőtt teljesítette, hogy a városba ért volna. Sajnos e részsiker nem jelentette azt, hogy látogatása feleslegessé vált a Vajdaságban, ahol nem csillapodik a magyarok elleni erőszak.
Azt persze nehéz lenne megmondani, hogy melyik küldetés jelentett nagyobb feladatot Maximilian Teleki számára, aki 2004 decemberétől tölti be az elnöki posztot a koalíciónál: a több mint 60 ezer amerikai magyart képviselő ernyőszervezet vezetőjeként tett első magyarországi, budapesti hivatalos látogatása vagy délvidéki missziója, ahol nem csupán a szerbiai, hanem a nemzetközi politika útvesztőiben is el kellett igazodnia.
Mindenesetre e misszióhoz is, a HAC képviseletéhez is szükséges némi diplomáciai érzék. Ez persze a Teleki-családban talán magától értetődőbb adomány, mint máshol.
– Teleki Pál, az egykori magyar miniszterelnök nagyapám testvére volt – mondja Maximilian Teleki érdeklődésemre. – Nagy famíliának számítunk, a föld számos pontján élnek leszármazottak, de – ahogy ez az elmúlt napokban is kitűnt – Magyarországon is jelen vagyunk.
Bár Maximilian nem beszéli ősei nyelvét, azért fiát Tibornak keresztelték, és a diplomata feltett szándéka, hogy felnőtt fejjel is megtanul magyarul. Maximilian Teleki, aki társadalmi munkában látja el teendőit a HAC élén, az amerikai magyar koalíciót is családként írja le, sokféle szervezet nagy családjának. De ha figyelembe vesszük, hogy az Amerikában új hazát lelő magyarok különböző generációit és különböző politikai beállítottságú csoportjait sokszor éles ellentétek, torzsalkodások osztják meg, nemigen beszélhetünk családi idillről. Vegyük még ehhez hozzá, hogy a hagyományosan republikánus beállítottságú újvilági magyarok most olyan elnököt választottak az ernyőszervezet élére, aki jelentős szerepet vállalt a demokrata párti John Kerry tavalyi választási kampányában. Megállapíthatjuk, hogy e diplomata „éles” budapesti és szabadkai bevetése előtt már rég kellő kiképzésben részesült.
– Az a lényeg, hogy megtaláljuk közös érdekeinket. Ahogy minden családban, nálunk is vannak persze nézeteltérések – fogalmaz Maximilian Teleki. – Szakmai alapon próbáljuk meg feloldani ezeket az ellentéteket és konszenzust kialakítani: nagyon szerencsések vagyunk, hogy elhivatott, eltökélt és leleményes tagokkal büszkélkedhet a szervezet. A harcosabb kinti magyarok között talán akadnak, akiknek nem tetszett, hogy a HAC elnöke budapesti tartózkodása alatt a magyarországi jobb- és a baloldal politikusaival egyaránt találkozókat bonyolított le: Maximilian Teleki érezhetően ügyelt arra programjának szervezésekor, hogy elkerülje a pártosság vádját.
De talán épp ez a fajta egyesítő szándék és gyakorlatiasság volt az, ami a Vajdaságban Ágoston Gabriella esetében is hatékonynak bizonyult. Kétségtelen, hogy az unióban végzett magyar munka nélkül a siker elmaradt volna, ám ehhez a sikerhez – az amerikai magyarok szerepvállalásán keresztül – az amerikai diplomácia is hozzájárult. Legalábbis Maximilian Teleki szerint „varázsigeként” hatott Tom Lantos, az amerikai kongresszus külügyi bizottsága korelnökének levele, amelyet Vojislav Kostunica szerb miniszterelnöknek írt néhány nappal azelőtt, hogy a HAC elnöke Szabadkán járt. Teleki beszámolója szerint Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke mind e levélnek, mind pedig Teleki látogatásának nagy jelentőséget tulajdonított Ágoston Gabriella szabadon bocsátásában.

Teljes összeomlás a budapesti közlekedésben - most jön csak az igazi káosz