Szegénységellenes nemzeti program kidolgozását jelentette be a következő évekre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap napirend előtt a parlamentben. A program vezetője Ferge Zsuzsa szociológus lesz – mondta. A kormányfő a szegénység legfájdalmasabb arcának a gyermekszegénységet nevezte, ezért az első lépés szavai szerint arról fog szólni: tudunk-e valamennyi gyermek számára egy tiszta ágyat, rendes játszóteret, egy rendes szobát, egy rendes lakást adni? Úgy vélte, a programot közösen kell megalkotni, nem dörömbölve, ajtókat betörve, „mert ajtókon legfeljebb kopogunk”.
Áder János (Fidesz) reagálásában kifejtette: három és fél év után a kormány meghallotta a hétköznapi szegénységben élők hangját. A szegénységellenes program kidolgozása mégsem új a kormány 619 ígéretéből, mert az már eredetileg is szerepelt a kormányprogramban, de azóta alig történt valami – mondta Áder. – Ráadásul a legújabb felmérések azt mutatják, az elmúlt időszakban növekedtek a jövedelemkülönbségek, és nőtt a szegénység is. Ma hárommillió ember él olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 23 ezer forintot – hangsúlyozta a frakcióvezető, aki szerint a jövő évi költségvetésben közel 25 milliárd forinttal csökkenne a szociális és jóléti intézményi szolgáltatások támogatása. – Valóban jó lenne, ha a miniszterelnöki fecsegés bátorságát a cselekvés bátorsága váltaná fel – hivatkozott Gyurcsány szavaira Áder.
Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) úgy vélte: az MSZP–SZDSZ-kormány az első, amely megkezdte a munkát a szegénység felszámolásával kapcsolatban. Béki Gabriella (SZDSZ) szintén támogatásáról biztosította a miniszterelnököt. Dávid Ibolya (MDF) szerint Gyurcsány nem beszélt arról, hogy milyen program alapján, hogyan és menynyit kíván áldozni a kabinet a szegénységellenes küzdelemre, és nem szólt arról sem, hol szerepel mindez a jövő évi költségvetés tervezetében.
Mindenképpen növeli a program körüli bizonytalanságot, hogy az MSZP- és az SZDSZ-frakció előzetesen megállapodást kötött a miniszterelnökkel arról, hogy kiadásnövelésre vonatkozó módosító javaslatokat nem nyújtanak be a 2006-os büdzséhez, márpedig a szegénység felszámolását célzó tervek további kiadásokat jelentenének az államkasszának. Csaba László közgazdászprofesszor lapunknak hangsúlyozta: ha a kormány valóban végre akarja hajtani a szegénység elleni programot, akkor át kellene írni a költségvetési tervezetet, mivel a büdzsé jelenlegi előirányzatai mellett az ígért lépéseknek nincs fedezete. Csaba a szegény sorsúakat célzó ígéretet a nemrég benyújtott és sietve összekovácsolt nyugdíjprogramhoz hasonlította, amelyről még a kisebbik koalíciós pártot sem értesítették időben.
Gábos András, a Tárki kutatója: Európai módszertannal végzett legutóbbi, 2003-as felmérésünk szerint a népesség 13 százaléka, azaz 1,3 millió ember szegény, egy bizonyos réteg pedig ki-be lépked ebbe a kategóriába. A gyermekszegénység kétszerese az átlagos szegénységi rátának. Olyan nincs, hogy a szegénységet felszámolják, legfeljebb visszaszorítani lehet, ám ez nagyon komplex, bonyolult kérdéskör, ezért nem elegendő, ha csak egy ponton nyúlnak bele a rendszerbe. A minimálbér emelése például elsőre kedvezőnek tűnhet, ugyanakkor ez éppen a szakképzetlen munkaerőt szorítja ki a munkaerőpiacról. A szociális segélyek csak átmeneti segítséget nyújthatnak, így kiindulópontot az iskolázottság és a munkaerőpiacra való bejutás jelenthet.
Molnár Gézáné, a Létminimum Alatt Élők Társasága elnöke: Kormányok jöttek-mentek, de nem sikerült megoldani a szegénység problémáját, ezért ezt elsősorban azokra kellene bízni, akik ismerik annak hátterét és mindennapi valóságát, akik tudják mi az, hogy nincs. A költségvetési átcsoportosítások csak akkor elfogadhatók, ha a mélyszegényeknek juttatott többletet nem a szintén szegényebb rétegektől vonják el. A jelenség visszaszorítása egyértelműen a munkahelyteremtésről és a munka becsületének visszaállításától várható.
