Külföldön élő magyarok?

Tanulmányozzák a határon túli magyar szervezetek a kormány szeptemberben tett javaslatait. A kabinet az alkotmány tervezett módosításáról és a speciális magyar személyi igazolvány koncepciójáról tájékoztatta a szomszédos országokban élő magyarok érdek-képviseleti szervezeteit.
A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérésére kidolgozott javaslatok között szerepel az az elképzelés is, amelynek értelmében az alkotmány a „külföldön élő magyarokról” című fejezettel egészülne ki. Információink szerint a határon túli szervezetek értetlenséggel fogadták azokat a megfogalmazásokat, amelyek érzékelhetően kerülik az egységes nemzet fogalmát. A lapunk birtokába jutott módosító javaslatokban következetesen a „külföldi magyarok” kifejezés jelenik meg. A kormány szándékai szerint az alkotmányról szóló 1949. évi XX. törvénybe a következő kiegészítések kerülnének: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a külföldön élő magyarok sorsáért, és önazonosságuk megőrzéséért elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, a külföldön élő magyarok a magyar közösség tagjai; részei a nemzetnek mint kulturális, nyelv- és történelmi közösségnek, illetve a Magyar Köztársaság a magyar közösség külföldön élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező tagjai számára törvényben meghatározottak szerint az ország területén jogokat, határain kívül kedvezményeket és támogatásokat biztosít.” Lapunk úgy tudja, a határon túli magyar szervezetek nehezményezik azt az újfajta, nyilvánvalóan tendenciózus szóhasználatot, amely éles választóvonalat igyekszik húzni az egyébként önhibájukon kívül más országokba került magyar közösségek és az anyaországban élő magyarság között.