Ugyan a hallgató keresetét formai okok miatt elutasította a bíróság, a főiskola megegyezett a diákkal. Az Index információi szerint a tanulónak nem kell fizetnie a hozzájárulást, mert demonstrátorként, a tanszéken dolgozó tanárok kisegítőjeként ledolgozhatja az összeget.
A főiskola álláspontja szerint az oktatás hivatalos nyelve a magyar, az idegen nyelven folyó képzés többletszolgáltatásnak számít. Az állam által diákonként félévente adott 90 ezer forintos támogatás nem elegendő arra, hogy kifizessék az idegen nyelvű oktatókat, a külföldi képzések és szakcikkek beszerzésének költségét.
Mint azt korábban megírtuk: az oktatási jogok biztosa már vizsgálódott a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) ügyében, mert a pert indító diák először az ombudsmanhoz fordult beadvánnyal. Aáry-Tamás Lajos ajánlásában megállapította, hogy a BGF egyik államilag finanszírozott képzésén szabálytalanul szednek a diákoktól félévente 150 ezer forintot az idegen nyelvű oktatásért. A biztos szerint a képzés lényege éppen az, hogy idegen nyelven folyik, így ez nem számít pluszszolgáltatásnak, tehát nem is kérhető érte különdíjazás. A biztos azt javasolta a főiskolának, hogy szüntesse meg ezt a gyakorlatot. Miután a hallgató bírósághoz fordult, a jogszabályok értelmében az ombudsmannak vissza kellett vonnia ajánlását.
Aáry-Tamás Lajos ajánlása ellenére a főiskola továbbra is pénzt kér a hallgatókról, sőt információink szerint 70 ezer forinttal felemelte a térítési díj összegét. A Szegedi Tudományegyetemen kirobbant tandíjbotrány óta egyébként több panaszos beadvány is érkezett az oktatási biztoshoz, ezért Aáry-Tamás Lajos ismét vizsgálja a főiskolán szedett térítési díjak jogszerűségét.
origo.hu
Vonatgázolás történt Püspökladánynál
