Lengyelországban a PGNiG, míg a szomszédos Szlovákiában a SkyEurope kibocsátásai meghatározó méretű tőkét mozgattak meg. A napokban zárult le az utolsó ügylet, melynek során az olcsó jegyeket kínáló SkyEurope (Sky) légitársaság részvényeit több mint 500 befektetési alap vásárolta meg. A Sky részvényeit bevezették a bécsi és a pozsonyi tőzsdére, s már holnaptól lehet velük kereskedni. A SkyEurope-ot 2001-ben alapította a cég vezetője, Christian Mandl és Alain Skowronek belga üzletember. Az utasszállítást 2002 februárjában kezdték egyetlen szlovákiai belföldi útvonalon. A cég telephelye Pozsony, Bécs, Budapest, Krakkó és Varsó, ahonnan most 54 járattal harminc célállomást szolgálnak ki 18 európai országban. A Sky 481 302 utast szállított júliusban és augusztusban, 93 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A foglaltság elérte a 90 százalékot a két nyári hónapban. A Sky bevétele az előző üzleti évben 63 millió euró volt az egy évvel korábbi 13,1 millió után.
Sokak meglepetésére a légitársaság papírjainak tőzsdére vitelével nem sokat vártak. A cég tulajdonosai és vezetése megértette, hogy a társaságnak külső tőkebevonásra van szüksége ahhoz, hogy az élesedő fapadospiacon meg tudják tartani pozícióikat, s növekedni tudjanak. A Sky papírjainak tőzsdei kibocsátási ársávját 5 és 10 euró között állapították meg, majd később a társaság közölte, hogy a részvények eladási ára 6 euró lett. Ez azt jelentette, hogy a cég 65 százalékának tőzsdére vitelével tőkepiaci értéke elérte a 120 millió eurót. A meghirdetett 12,98 millió részvényre 30 milliónyi ajánlat érkezett, ami jól mutatta, hogy a térség vállalatai, s amúgy globálisan a biztonságos és nagy haszonnal kecsegtető befektetések iránt nagy a kereslet.
Gyorsan túladott a lengyel kormány a nemzeti gázszolgáltató egy kisebb méretű részvénycsomagján. A PGNiG elsődleges részvénykibocsátása még a parlamenti választások előtt lezajlott. A PGNiG Lengyelország legnagyobb gázkitermelő és -kereskedő vállalata, piaci részesedése minden szegmensben magasan a legnagyobb. Az 1982-ben az állam által alapított vállalat a nagyfogyasztóknak általában közvetlenül értékesíti a gázt, több mint hatmillió lakossági ügyfelét pedig hat kiskereskedőjén keresztül látja el, amelyeket száz százalékban tulajdonol – írta a portfolio.hu.
A legnagyobb idei lengyel tőzsdei kibocsátásban új részvényeket adtak el az utolsó, még teljesen állami kézben lévő közép-európai gáztársaságból, a PGNiG-ből, így a cég 15 százaléka került a tőzsdére. A PGNiG kibocsátási ársávja 2,46– 2,98 zloty volt, majd végül a részvények árát a sáv tetején 2,98 zlotyban szabták meg. Ez azt jelentette, hogy a gázszolgáltató értéke 17,6 milliárd zlotyra ugrott. A kilencszeres túljegyzés során a 900 millió részvényből 290 milliót kisbefektetők jegyezhettek le, 350 millió darabot hazai, s 260 millió részvényt nemzetközi intézményi befektetők vásárolhattak meg. A kibocsátással a lengyel állam tulajdona 72 százalékra zsugorodott a PGNiG-ben. A gázszolgáltató tőzsdére kerülését követve részvényeinek ára egyből 4 zlotyra emelkedett, ez és a túljegyzés szintén megerősítette, hogy a befektetők érdeklődése töretlen a régióban.
Szakértők a lengyel és a szlovák kibocsátások kapcsán rámutattak arra, hogy a kelet-közép-európai tőzsdéken történő listázás szűk területre korlátozódott. A privatizációk ugyanis Lengyelországban, Csehországban és Romániában még javában zajlanak. Szomorú tény, hogy az idén egy cég sem érkezett a Budapesti Értéktőzsdére, pedig a magyar piac vezetése és tulajdonosai mindent megtesznek a pesti parkett felvirágoztatásáért. A kormány évente összesen százmillió forint tőzsdére jutási támogatást adna a jelentkező cégeknek, de ezt idén egy társaság sem vette igénybe. Talán a BÉT számára is kedvező megoldás lenne a privatizáció előtt álló cégek tőzsdére vitele.
origo.hu
Ki gondolta volna? Petőfi leszármazottja egy budapesti étteremben dolgozik!
