Balassa Balázs polgármester ekkor újra összehívta a képviselő-testületet, amely egyszer már döntött arról, hogy felavatják a domborművet. Második alkalommal azonban a nyomás hatására inkább elálltak korábbi szándékuktól. Szigliget ugyanis idáig a béke szigetét jelentette mindenkinek, akinek csak köze volt hozzá. Abban reménykedtek, hogy a visszalépéssel fenntarthatják az idilli, békés állapotot. Mindkét ülés alkalmával többen hangsúlyozták a testületből, hogy nem ismerik Wass Albert műveit, életútját. A helyi polgári kör azért szervezte a szombat délutáni előadást, hogy az életmű ismeretében körültekintő, mindenki számára megnyugtató végső döntés születhessen a dombormű ügyében.
Wass Albert Ha eljön az ősz című versével azonban nem ért véget az estébe nyúló ünnepi lakossági gyűlés. Felszólalt ugyanis Koltay Gábor filmrendező, aki a közelmúltban Erdélyben forgatott filmet az író Adjátok vissza a hegyeimet! című művéből, s aki a dombormű avatásakor az ünnepi beszédet mondta volna.
Koltay többek közt azokon a helyszíneken készítette filmjét, ahová kiszállt a bukaresti bizottság, hogy eltiltsa a helyieket attól, hogy a háborús bűnösség vádja alól jogerősen felmentett író szobrát nem is köztéren, hanem a templomkertben felállítva hagyják. Az egyik ilyen településen találkozott az ottaniakkal, s egyikük, egy idős asszony mondta neki, hogy azért hadakozik a bukaresti erőszak a szobrok ellen, mert Wass Alberttől holtában is félnek. Koltay szerint a névtelen telefonálók legfőbb motivációja is ez lehetett. A rendező azt is hangsúlyozta, hogy egy életmű, amelynek legfőbb témája a hazaszeretet és a különféle nációk békés egymás mellett élése, egymás kölcsönös megbecsülése, nem vet fel megosztó politikai kérdést. Ha nem avatják fel a domborművet, azzal éppen azt ismerik el, hogy Wass Albert munkássága és vele a nemzeti gondolat politikafüggő, s csupán az egyik politikai oldal sajátja. A románok – tette hozzá – jókat kacagnak azon, hogy Magyarországon Budapesten és Szigligeten magyar döntéshozók akaratából nem állhat Wass Albert szobra. Jeney Lajos, a Táj- és Településvédő Kör tiszteletbeli elnöke szerint az efféle, betelefonálós, ávós időket idéző módszereket nem tűrheti Szigliget. Egyébként pedig itt mindenki tudja már, kik voltak a telefonálók – tette hozzá indulatosan.
Balassa Balázs polgármester nem örült annak, hogy a lakossági gyűlés átlépte a tervezett kereteket, de bátran állt a sokadik szenvedélyes vita elé. Mint mondta: az is jelzésértékű, hogy elsősorban a nyaralók jöttek el az életművet taglaló előadásra, ami szerinte azt jelenti, hogy a helyi lakosok nagy részét nem foglalkoztatja a kérdés, felavatják-e Wass Albert domborművét. A telefonálók nevét ezúttal sem árulta el, mindössze annyit tett hozzá az eddigiekhez, hogy valamennyiük művész, és egyikük világhírű, s hogy azt állították, olvasták Wass Albert műveit. Azt is kiemelte, hogy szerinte Wass Albert személye mégiscsak politikailag megosztó lehet, mivel azt követően, hogy a sajtóban cikkek jelentek meg arról, mégsem állítják fel a szobrot, felháborodott telefonokat kapott az ország számos pontjáról. De nem zárta ki végérvényesen azt sem, hogy a szoborügyben a képviselő-testület esetleg újabb kedvező döntést hoz a jövőben.
Koltay Gábor válaszában azt hangsúlyozta, tapasztalata szerint nem igaz, hogy a helyieket nem érdekli, mi lesz a dombormű sorsa. A velük és másokkal folytatott beszélgetések alapján biztos abban, hogy messze azok vannak többségben, akik a falu főterén szeretnék látni a domborművet. Szerencsésnek látná azt is, ha a telefonon fenyegetőzők kilépnének a névtelenségből, nyíltan érvelnének vagy tisztáznák magukat.
Egy másik felszólaló azt mondta, ő nem tudja, kik voltak a fenyegetők, nem is akarja tudni, de ha egyszer ők vannak kisebbségben, akkor üdvösebb lenne őket meggyőzni a többség akaratáról. A lakossági gyűlés vége felé többen is körvonalazták, hogy az idáig nagy erőfeszítésekkel fenntartott békesség, politikamentesség véleményük szerint éppen úgy folytatható, állítható helyre, ha a szigligetiek nem engednek az erőszaknak, s ha ragaszkodnak ahhoz, hogy az író életművét, hazafiságát egyik politikai oldal sem sajátíthatja ki magának. Mert a magyarság kérdése nem politikai kérdés.
Tóth László, aki a domborművet az erdélyi szobrásztól ajándékba kapta, a felmerült gondolatok kapcsán Nagy László versét – amelyet egy méltatlan támadás kapcsán írt – idézte: „Jézusmária / Itthon nem vagyunk otthon?” Tóth László azt sem rejtette véka alá, hogy számos településről keresték meg azzal, hogy szívesen megvásárolnák, örömmel felállítanák a műalkotást. Ő azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a bronzba öntött óriásplakett Szigliget főterét díszítse.
Szoboszlai Dominik
Szoboszlai Dominik világos üzenetet küldött az elvakult libsiknek
