Nem kezdődött pedig reménykeltően a nap Törökország számára, hiszen délután elhalasztották az Európai Unió és Törökország közti csatlakozási tárgyalások tegnapra tervezett kezdetét, mivel még nem sikerült olyan megoldást találni, amely kielégítené az osztrákok és a törökök igényeit is. A halasztást egyszerű okok indokolták, hiszen mint a brit EU-elnökség egyik szóvivője rámutatott, nem volt olyan repülőjárat, amellyel Abdullah Gül török külügyminiszter időben, délután öt órára Luxemburgba érhetett volna Ankarából. Ráadásul Gül közölte: ragaszkodik hozzá, hogy még elindulás előtt lássa és elfogadhatónak ítélje az EU által kidolgozott tárgyalási keretet.
A brit elnökség azonban a bajok orvoslására egy új kerettervezettel állt elő, amelyet az EU-tagországok, köztük Ausztria, rekordgyorsasággal elfogadtak. Úgy tudni, sikerült megállapodni Ciprus kérdéséről is. Később a döntést hivatalosan is bejelentették, ám egész este csak meg nem erősített hírek kerültek ki a tanácskozás tárgyalótermeiből.
A török csatlakozás előnyeit és hátrányait az utóbbi időben számos szakértő elemezte, ám többségük azon érvekből gyűjtött többet össze, amelyek szemben állnak Ankara érdekeivel. A lista elején rendre az áll, hogy Törökország máig nem ismerte el a Ciprusi Köztársaságot, valamint az 1915-ös örmény népirtást. Felhozzák, hogy Ankara nem teljesítette a koppenhágai kritériumokat, az ország gyakran megsérti az emberi jogokat, ráadásul a szegény, ámde népes, jórészt Ázsiában fekvő állam belépése komoly gazdasági megterhelést jelentene az uniónak. Igaz, ezzel szemben sokan kitűnő kereskedelmi perspektívát látnak a török tagságban, amit alátámaszt a török gazdaság gyors növekedése. Ám a gazdasági intézetek arra figyelmeztetnek, hogy a növekedés mesterséges és elsősorban az import által indukált, a pénzügyi stabilitást pedig a spekulatív szándékkal érkező külföldi tőke biztosítja.
Az egyik legfontosabb támogató érvként a geopolitikai kihívásokat emlegetik, mondván, a szorosabb partnerré váló muzulmán Törökország ereje és földrajzi fekvése fontos tényező lehet az öreg kontinens biztonságának szavatolásában is. Ezzel függ össze, hogy Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tegnap felhívta Recep Tayyip Erdogan török kormányfőt, és Washington támogatásáról biztosította a török vezetést a tárgyalásokon. Később Sean McCormack amerikai külügyi szóvivő szerint Rice több politikussal beszélgetett megegyezést keresve.
A legnagyobb probléma azonban az, hogy az EU ígéretet tett Törökországnak a tárgyalások megkezdésére, ennek megszegése pedig komoly hitelvesztést jelentene a közösség számára.
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása sikeres volt, még akkor is, ha a török tárgyaláskezdésre esetleg mégsem kerül sor a terveknek megfelelően már hétfőn – vélekedett Somogyi Ferenc külügyminiszter a tárgyalások után az MTI szerint. Megemlítette, hogy Horvátország együttműködési hajlandósága a hágai Nemzetközi Törvényszékkel megnyitotta az utat az ország EU-csatlakozása felé, másfelől kedvező fejleménynek nevezte, hogy „az EU-tagok hosszas vita után mégis egyetértésre jutottak a török csatlakozási tárgyalások kereteiről, megteremtve a lehetőséget a megbeszélések megkezdésére”.
origo.hu
Hét kérdés, hét ország – őrült nehéz földrajzi kvíz
