Zágorec-Csuka Judit cikke A Mura-vidéki magyarság könyvkultúrájának szellemtörténeti útja címmel a zalaegerszegi Pannon Tükör friss számában olvasható. Az itteni irodalmi élet, a magyar könyvkiadás, egészében a kisebbségi kulturális önszerveződés viszonylag későn, csak a múlt század hatvanas éveiben bontakozhatott ki.
A második világháborút követő időszakot a Mura-vidéki múltat jól ismerő szerző „Kuss, magyar!” korszaknak nevezi s ezek az esztendők értelemszerűen nem kedveztek a magyar szellemi élet kibontakozásának.
A nyolcvanas évekig a Muraszombaton működő Pomurska zalozba kiadónál láthattak napvilágot a helyi magyar alkotók művei, míg a kilencvenes évektől a magyar szerzők szépirodalmi és tudományos könyveit, továbbá a folyóiratokat a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet gondozta. 1997-ben Lendván megalakult a Szlovéniai Magyar Írók Társasága. A helyi magyar kisebbség elzártsága csak a rendszerváltáskor oldódott fel, s azóta gyümölcsöző kapcsolatok szövődtek a szomszédos Vas és Zala megye könyvtáraival, múzeumaival és folyóirataival. Fontos lépés volt 2004-ben a lendvai Bánffy Központ megalakítása, amely intézet (részben szlovén, részben magyarországi támogatással) magyar programokat szervez, internetes kávézót, könyvesboltokat és kiállítóhelyiségeket működtet a Mura-vidéken.
„A magyarság megtartásának és megerősítésének stratégiája pedig most mindenekelőtt azon múlik, hogy a kisebbségi helyzetű magyaroknak sikerül-e polgárosodniuk, fel tudják-e építeni önkormányzatukat, autonómiájukat, helyre tudják-e állítani azt a nemzeti egységet, mely egyaránt kiterjed az anyaország, az utódállamok és a nyugati világ magyarságára” – zárja elmélkedését Zágorec-Csuka Judit.
origo.hu
Elképesztő, levegőbe repült egy autó az M1-esen
