Össztüzet zúdítanak Szíriára

Magas szintű, Damaszkuszból irányított összeesküvésre volt szükség Rafik Hariri volt libanoni kormányfő meggyilkolásához – alig burkoltan ezt a véleményt fogalmazza meg az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország alkotta hármas, amely jelentéstevő bizottságok közbeiktatásával, ENSZ-szankciókkal fenyegetné meg a mind nagyobb nyomás alá kerülő Szíriát.

MN-összeállítás
2005. 10. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia olyan határozattervezetet dolgozott ki az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) számára, amely szankciókkal fenyegeti Szíriát arra az esetre, ha nem működik együtt a Rafik Hariri volt libanoni miniszterelnök meggyilkolásának körülményeit vizsgáló ENSZ-bizottsággal. A testület jelentése szerint Damaszkusznak szerepe volt a februári bombamerényletben, amelynek Haririn kívül még húsz ember esett áldozatául.
A három nagyhatalom által kidolgozott határozattervezet arra kötelezi Szíriát, hogy tartóztasson le minden hivatalos és nem hivatalos személyt, akiről feltételezhető, köze volt Rafik Hariri február 14-i meggyilkolásához, és gondoskodjon arról, hogy maradéktalanul és feltétel nélkül a vizsgálóbizottság rendelkezésére álljanak. Damaszkusznak engedélyeznie kell, hogy a testület az ország határain kívül, illetve szíriai tisztviselők jelenléte nélkül kihallgathasson szíriaiakat. Abban az esetben, ha Damaszkusz nem teljesíti a követeléseket, a határozattervezet szerint a BT további intézkedéseket tesz, beleértve a szankciók meghozatalát is.
Az ügyben december végéig vizsgálódik a német Detlev Mehlis vezette bizottság, amelynek előzetes jelentése – összhangban az amerikai, brit és francia elvárásokkal – arra utal, hogy a merénylet szálai a legfelső szír körökig vezetnek. Az ENSZ BT-tag nagyhatalmak semmit sem bíznak a véletlenre, hiszen mintegy huszonnégy órás különbséggel a szír hadsereg Libanonból történt kivonásáról szóló jelentés is a világszervezet asztalára kerül. Arab források szerint a dokumentum azzal vádolja Damaszkuszt, hogy még mindig támogatja a szélsőségesnek mondott Hezbollahot és különféle palesztin szervezeteket, ezért nagyobb nyomásgyakorlást javasol Szíriával szemben. Elemzők szerint tehát ami a Mehlis-jelentésből kimarad, azt a Larson-féle dokumentum tartalmazni fogja, nehéz helyzetbe sodorva ezzel a célba vett országot.
Bassár el-Aszad szíriai elnök ezzel párhuzamosan eljárást ígért minden szíriai ellen, akinek köze volt Hariri meggyilkolásához. Lapértesülések szerint a szíriai elnök ezt egy vasárnap keltezett, Washingtonba, Londonba és Párizsba küldött levélben szögezte le, s egyúttal ismét tagadta, hogy Damaszkusznak bármi köze lenne a bejrúti merénylethez. A levél ellenére George Bush amerikai elnök kitart amellett, hogy Szíria a szomszédos Libanon megingatására törekszik, terroristákat támogat, és sürgette, hogy a világszervezet hozzon büntetőintézkedéseket a közel-keleti arab ország ellen. A helyzetet bonyolítja, hogy korábbi elveit tartva Oroszország továbbra is ellenzi, hogy az ENSZ szankciókat hozzon Szíria megbüntetésére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.